Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)
1974-07-01 / 2. szám
szus is megerősítette a központi bizotsági és politbüro tagságát, ami nem jelentett meglepetést, mivel Gheorghiu-Dej kedvencének számított. Gheorghiu-Dej 1961 évi moszkvai útján mint első minisztráns szrepelt. Ugyanazon év novemberében másodszor is Moszkvába utazott, hogy Romániát a XXII. pártkongresszuson képviselje. 1962 és 1964 között több titkos pártdiplomáciai utat tett, így többek között két ízben Olaszországban és egy-egy ízben Kínában, Magyarországon, Jugoszláviában és a német keleti zónában is tartózkodott. Már Gheorghiu-Dej életében, mint ennek trónörököse számított. Még bírálói is elismerték, hogy Ceausescu ügyes közigazgatási szakember. Mint feltartóztathatatlan géphenger viselkedett mindig, kinek energiájával szemben nem nőhetett fű a pártban. És mennél jobban kiismerhette az egykori patentírozott ifjú sztálinista «a nagy orosz testvért», annál inkább kardoskodott a Kremllel szembeni függetlenség elnyeréséért.» Ceausescu annyira jó tanítványnak bizonyult, hogy rövid 8 év alatt máris messze túlszárnyalta mesterét, amiben jó szellemi képességei mellett az alulról jött ember olthatatlan hatalomvágya és születésénél fogva magával hozott balkáni gátlástalansága volt leginkább segítségére. Jó kommunista szokás szerint nemcsak a triumvirátus másik két tagját, de mindenkit, aki valamilyen módon veszélyeztette volna egyeduralmát, lassan, szép csendben félreállított. Ügy, hogy ma egyetlen kommunista diktátornak — Brezsnyevet, Mao-Cse-Tungot is beleértve — sincs akkora hatalma, mint Ceausescunak az ő balkáni kis szemétdombján. Ceausescu amellett, hogy a Román Kommunista Párt első titkára, ő a Román Népközársaság elnöke, a román néphadsereg legfőbb parancsnoka és az újonnan létesített Gazdasági Néptanács és tervbizottság elnöke is. Hogy egyeduralmát még jobban megszilárdítsa — a nepotizmus terén is túlteljesítve a normát, — feleségét, Elenát, ami eddig a kommunista gyakorlatban ismeretlen volt, bevitte a Központi Bizottságba, majd beválaszttatta a Politbüróba, Manea Manescu sógorát a Politbüróba való beválasztása után miniszterelnök helyettessé és a Tervhivatal főnökévé, Florea testvérét a központi pártúiság, a Scinteia elnökévé, Ilié testvérét a bukaresti Katonai Akadémia rektorává, Ion testvérét helyettes földművelésügyi miniszterré, Marin testvérét a Külkereskedelmi Hivatal vezetőjévé és Nicolae testvérét — igen, nem tévedés, mert apjuk a 10., legkisebbik Ceausescunak szintén a Nicolae nevet adta — a bukaresti rendőrség fejévé tette meg. (Lásd a «Spiegel» 1972. október 23-i számát.) így a «kis» Nicolaenak meg van minden reménye arra, hogy ő lesz bátyjának, a «nagy» Nicolaenak az örököse. A teljesség kedvéért itt kell feljegyezni azt is, hogy apjukat, a nem rég elhunyt «öreg» Ceausescut, Justinián patriarcha temette el nagy papi segédlettel. 732