Virrasztó, 1974 (4. évfolyam, 2. szám)

1974-07-01 / 2. szám

Az új nemzedék és a történelmi Magyarország

Éveken keresztül nagyon keveset beszéltek a magyar fiatalok a történelmi Magyarország fogalmáról és a Kárpát-medencéről, mint politikai egységről. A kérdést az ország helyzete időszerűtlennek, s a politikai közélet mindennapjai régmúltnak és élettelennek hazudták, s a teljesen egységesített propaganda-gépezet már csak Nagy- Magyarország fölemlítését is szellemi igénytelenségként, reakciós, fél-feudális sovinizmusként, délibábos magyarkodásként bélyegezte meg. Kezdetben, a hatvanas évek során behatoló, s terjengem kezdő avantgardisztikus, modernista gondolatok is illően keretezték ezt a képletet, hangsúlyozottan individualisztikus, vagy elvont általánosságként kezelt kérdések kozmopolita szellemével.

S az utazni indult fiatalok Hegyeshalomnál, Szobnál, Záhonynál, Röszkénél a jelenlegi magyar határt átlépve, gyakran értelmükkel és érdeklődésükkel is idegen országba léptek. Tanultak pedig ők is magyar irodámat, történelmet s nagyon gyakran találkoztak olyan városok neveivel, melyeket hiába keresnének Magyarország jelenlegi térképén, de az iskola vigyázott arra, hogy ezek a nevek ne azonosuljanak cselekvőén Bratislava, Novi Sad, Eisenstadt, Uzsgorod, stb. neveivel.

A napi politika és a történelmi tudat közötti hídépítésre is hivatott iskola-rendszer csak zavaros vizet öntött az árokba, melyet a kettő között az uralkodó politikai rend egyre mélyebbre ásott. Az utóbbi évek sorozatos tantervi reformja során csökkent az alapvető, tudatformáló tárgyak, az irodalom, a történelem súlya és óraszáma, s ugyanakkor a tantárgyak struktúrája is fokozatosan átalakult. Ily módon egyre zsugorodott a régebbi történeti korszakokra fordított idő és energia. Nem az anyag maga, hanem egyes egyedül a «nevelési cél» szelektált és szelektál még ma is a tananyagban. Bizonyos fejezetek elhanyagolásával az iskola tantervében szétszakította a magyar állam és kultúra történeti folytonosságát, s csak tudatosan kiválasztott kockáit vetítette és vetíti az egész film helyett a tanulók tudatára. Ezért válhatott a Kárpát-medence politikai egységének fogalma archaikus képtelenséggé sok magyar fiatal gondolkodásában, legalábbis látszatra, a mindennapi gondolkodás felszínén, s csupán ámenetileg. Hogy egy nép lemondjon jelenéről, rrieg kell fosztani történelmétől, történelmi öntudatától,

726