Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-09-01 / 1. szám

mi ferdítéseik és hamisításaik annyira naivak és ostobák, hogy szóra sem lennének érdemesek, ha azokat a jóhiszemű, de kultúrbarbár amerikaiak nem hinnék el minden kritika nélkül, csak azért, mert angolul és nyomtatásban jelent meg. De még az angolszászok, franciák és újabban a nemzeti öntudatukat vesztett németek is azért adtak és adnak hitelt az utódállamok magyarellenes propagandájának és tudatos történelemhamisításainak, mert azok angol-, francia-, németnyelvű sajtóban és kiadványokban láttak s látnak napvilágot.

De a legszomorúbb, hogy ebben a magyarellenes amerikai—román propagandában az elrománosodott magyarok vezetnek, mint pl. az AMERICA c. lap egyik főszerkesztője: John HALMAGHI (HALMÁGYI), amint tette azt otthon az 1970. május 29-én elhunyt és a lap első oldalán elparentált JULIU HOSSU (HOSSZÚ GYULA) püspök, aki 1918. decemberében vezető szerepet játszott a gyulafehérvári gyűlésen, ahol az erdélyi románok kimondták a PATRIA-MAMA- hoz való csatlakozást. De ha már a neveknél tartunk, okulásul felsorolom ebből a számból mindazok nevét, akik eredetileg magyarok voltak: George ROMAN (ROMÁN), Nick BUCUR (BOKOR), Dna és Victoria BALOG (BALOG), Paraschiva BIRIS (BÉRES), John BONDY (BONDY), Fred és Ana SERB (SZERB), Ana CISMAS (CSIZMÁS), Gheorge és Walter LAZAR( LÁZÁR), Peter LUCACI (LUKÁCSI), Anna VITTA (VITTA), Elizabeth SUCIU (SZŰCS), mert ez mindennél ékesebben bizonyítja, hogy nem mi nyomtuk el a románokat, hanem ők nyomták el és tömegével olvasztották be, nemzetlenítették el, főleg 1918 óta az erdélyi és bánáti magyarokat.

SZÉKELYFÖLD —,

A MAGYAR KISEBBSÉG SZÍVE ROMÁNIÁBAN

A «NEUE ZÜRCHER ZEITUNG», világszerte nagy tekintélynek örvendő svájci napilap 1971. szept. 29-i számában ERWIN MÄRKI, a lap keleti tudósítója «Das Szeklerland — Herz der ungarischen Minderheit in Rumänien» (Székelyföld — a magyar kisebbség szíve Romániában) címmel tévedései és helytelen megállapításai ellenére is a mai helyzetet jól látó, őszinte, tárgyilagosságra törekvő cikket írt.

Ebből idézzük a Kanadai Magyar Újság fordítása szerint az alábbi, igen figyelemreméltó részeket:

«A férfiak szűk, fehér gyapjúnadrágot hordanak, piros oldalzsinórral és öntudatosan néznek maguk elé. Örömmel lehet megállapítani, hogy a tájék, települések és emberek között nincsenek oly történelmi töréshelyek, mint a szomszédos Szászföldön, kivéve talán a román közlekedési feliratokat. Mert itt: Románia közepén fekszik a magyar kisebbség tulajdonképpeni területi magva, a Székelyföld, központjaival, városokkal. . .

46