Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-09-01 / 1. szám

Ilyen körülmények behatóbb kutatást igényelnének Benes kebelbarátja, Philippe Berthelot, a Qaui d’Orsay akkori mindenhatója átkos szerepének földerítésére. Róla írja Rain, hogy «Magyarország elszánt és rendszeres ellensége volt!» (116.1.) (Politikai és ideológiai elkötelezettségéről jellemző adatok Msgr. Ferrata, Dominique «Ma nonciature en France» (1891—1896), Paris 1922) c. emlékezései 578 sk. 1-jain. Ld. még Fay, Bernard: Les Précieux, Paris 1966, Libr. Acad. Perrin, 216.1.; Saint-Aulaire i.m. 499., 529., 604—608. és 751.1., valamint az Écrits de Paris 1962. IV. 68. l.-t.)

Bizonyos az is, hogy a francia szenátus a trianoni békediktátumot csak azzal a föltétellel ratifikálta, hogy a kormány felülvizsgáltatja az elkövetett tévedéseket és igazságtalanságokat! (Ld. Szalay, J.: Rassembler ce que l’on a dispersé. Tome I. p. 142. — Fontos lenne a Journal Officiel, tehát a francia képviselőházban, ill. szenátusban a kérdésben elhangzottak ismerete)

*

Vázlatom címe a francia közvéleményről ígér tárgyunkban fölvilágosításokat. Be kell vallanom, hogy ez a cím ugyanabban hibázik, mint Pierre Miquel nagyszabású freskója a versailles-i béke körül kialakult sajtókampányról, amit Pécsi Kornél ismertetett a minap. (Dr. Pécsi Kornél: A versailles-i béke és a francia közvélemény, DUNA Tudósító, Svájc, XIII. évf. 6. szám, 1972. IV. 20.) Miquel műve valóban a francia sajtó véleményét tükrözi, — vázlatom a francia elite nyilatkozatairól ad számot. Elgondolkoztató, hogy a sokat emlegetett demokráciák korában széles rétegek rokon- vagy ellenszenve a «magas» politika kialakításában alig vagy egyáltalában nem játszik szerepet. A hétköznapok apró-cseprő gondjai, a létfenntartási küzdelem kizárni látszik az utca emberének érdeklődését, mit döntenek más népek Somáról... — mégis az ő nevében!

E keserű valóságon túl azonban van egy másik, biztatóbb tény s ez az, hogy a trianoni békediktátum revíziójára irányuló francia törekvések olyan elvi és gyakorlati észrevételekre hívják föl figyelmünket, amelyek ügyünkben sürgetően mindenkori érvénnyel felhasználhatók.

Québec, 1972. június hó 4-én, Trianon 52-ik gyászos évfordulóján

12