Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-06-01 / 4. szám
tanulja: úgy véljük, hogy amennyiben a Mindszenty család «svábnémet» származású, ilyen ténymegállapításokra aligha került volna sor. A kérdésről már 1946-ban írt az «Űj Ember»-ben cikket Vecsey József dr., Mindszenty hercegprímás volt személyi titkára. A cikket annak idején nem olvastam s ma már nem lehet ahhoz hozzájutni. De Vecsey dr. a Mindszenty Okmánytár címen megjelent három kötetében és a hercegprímás Édesanyjáról kiadott könyvében szintén kitér a hercegprímás származására és a nevezett munkák alapján a hercegprímás származásáról szabatosan emlékezhetünk meg. Mindenekelőtte megállapítjuk, hogy a Vas megyei Csehimindszent nem németajkú község, hanem ellenkezőleg, Hazánk legmagyarabb vidékéhez tartozik, amelyben kezdettől fogva a nép csak magyarul beszélt. Vecsey dr-t idézzük: «Mindszenty József 1892. március 29-én született a Vas megyei Csehimindszenten. Ez a vidék, az úgynevezett vasi Hegyhát, néprajzilag az ország egyik legszínmagyarabb területe, ahol az egyház nyelve — a latin mellett — mindenkor a magyar volt és ahol németül senki sem beszél. A hercegprímás egész rokonsága erről a Hegyhátról és a szomszédos, ugyancsak színmagyar Kemenesaljáról származik: Mindszent, Felsőoszkó, Csipkerek, Gecsény, Hosszúfalu és Hosszúpereszteg községekből.» (Mindszenty Okmánytár 1.13.) «Magyarország Helységnévtára» 1956-os kiadása nyolc Mindszent nevű községet sorol fel, más-más előnevekkel. Baranyában van három ilyen község, Vas megyében Pinkamindszent mellett Csehimindszent. Hogy a hercegprímás szülőközsége miként jutott a Csehi előnévhez, nem állt módomban tanulmányozni. De épp jelen sorok előtt olvastam az Életünk katolikus havilapban Parker-Keresztesy László dr. premontrei perjel cikkét a magyaroszági premontreiek küzdelmekkel és szenvedésekkel teli dicső múltjáról. A cikkben szó van arról, hogy a törökvilágban pusztultak el értékes helyeik. Azután hozzáteszi, hogy alig takarodtak ki Nyugat-Magyarországból a törökök, cseh rendtagok honosították vissza a premontreieket Magyarországba. Ebbe a ténybe kapcsolom elgondolásomat: a Csehországból jövő pátereket útjukra elkísérték a szudéta területről áldozatoslelkű fiatalemberek Csornára, s ezek a fiatalemberek maradtak vissza Magyarországon. Csornáról Mindszentünkbe juthattak néhányan közülük és az ekkor alakuló község a többi Mindszent nevű községtől való megkülönböztetéssel Csehimindszent névvel vonult be a magyar helységnévtárba. Ami magát a Péhm nevet illeti, ennek értelme: Böhme, azaz cseh. Lehetséges, hogy a Péhm család Magyarországra jött ősének nehezen kiejthető német, vagy cseh neve volt, s magyar népünk szereti a nehézségeket eltüntetni, a neveket leegyszerűsíteni, ezért a nehéz 5
