Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-06-01 / 4. szám

A horvátországi magyarságból 23 091 a Baranyai háromszögben és Eszék környékén él, ahol az összlakosság 10°/o-át teszik ki. A magyarok száma és százalékaránya 3 baranyai ngyközségben a legnagyobb, így Kiskőszegen (Batinán) 40, Hercegszőllősön 28 és Dárdán 25 °/o. A szlavóniai nagyközségek közül Vukovárott 2 521, Vinkovciben 2 273 magyar él.

Ennek a magyarságnak szellemi központja Eszék, a Horvátországi Magyarok Szövetsége székhelye és 1971. május 1-e óta a Magyar Képes Üjság szerkesztőségének is itt van a központi irodája. A baranyai magyarság legfőbb központja Vörösmart és 1971 szeptemberétől kezdve Pélmonostoron, a baranyai részek közigazgatási központjában középiskolai magyar tagozat is nyílik.

A Murától északra eső Muravidék ma a Szlovén Népköztársaság területéhez tartozik. Így érthető, hogy a szlovéniai magyarság zöme Lendva és Muraszombat nagyközségek területén él. Lendván 8 238 (az összlakosságnak 40 °/o-a) és Muraszombaton 1 819.

A Szerb Népköztársaság területén élő magyarságból csupán 6 816 él Ó-Szerbia területén, míg 442 560 a Jugoszláviához csatolt Bács- Bodrog, Ternes és Torontál megyékből, valamint a Szerémség keleti feléből alakított Vajdaság területén. Vagyis a jugoszláviai összmagyarság 87,7 °/oa. A vajdasági magyarság Vajdaság összlakosságának 23,9 %-át teszi ki.

44 vajdasági községből 9-ben a magyarok az összlakosság abszolút többségét képezik. (E nagyközségek több község összevonásával közel egy-egy régi járás területét fogják össze.) A délvidéki magyarságnak több, mint fele, pontosan 238 476 fő e 9 községben koncentrálódik. Továbi 36 460 magyar oly községekben él, ahol egy nemzetiségnek sincs abszolút többsége. így csupán 170 652 magyar él oly községben, ahol más nemzetiség alkotja a többséget.

(Varga Lászlónak e tanulmánya néhány kiegészítéstől eltekintve azonos a szerző diploma-munkájával, amelyet a belgrádi egyetem Politikai Tudományok Karán nyújtott be.)

31