Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-06-01 / 4. szám
a cseh határvidéken is vállalták magukra a legnehezebb és legpiszkosabb munkákat. (Ezeket a magyarokat 1945 telén nyitott vagonokban «deportálták» Csehországba rabszolga-munkára. Szerk.) Amint már fent említettem, a tiszacsemői 2 200 lakosból jelenleg mintegy ezren vallják magukat magyarnak és ezek javarészt nehéz testi munkát végző emberek.. ., de vannak itt magyar értelmiségiek is, mint például tanítók, mérnökök, orvosok is... Jogunk tehát van, itt élni, lakni és dolgozni, de élni a magunk kultúréletét, erre lehetőségünk a valóságban nincs .... mert ezernyi magyarnak nincsen iskolája, ahol gyermekei anyanyelvén tanulhatnának ... Amikor 1967-ben megalakult mintegy nyolcvan taggal a helybeli CSEMADOK, nagy reményeket fűztünk a magyar kultúrális élet fellendítéséhez. Sajnos, egy pár kultúrakciót kivéve, maradtunk továbbra is a reményeknél... 1967-ben nem voltak csak hárman, akik magyar iskolát kértek a gyermekeiknek, mivel az itteni magyar lelkületet, mint valami sötét felhő ülte meg a nem is olyan régi nemzetiségi diszkrimináció emléke és a bizonytalan jövőtől való rettegés. Amikor bekövetkezett az 1968-as pezsdülés..., Tiszacsemő is felébredt és tudatára jutott annak, hogy szabadabb életünkhöz hozzátartozik a helybeli magyar iskola létrehozása és a magyar kultúrélet fellendítése. 45 gyermek jelentkezett az 1969-ben megnyitandó magyar iskolába. Nagy reményekkel töltött el bennünket e téren az, amikor az év elejétől minisztert is kaptunk, Dobos László személyében, aki minket személyes közbenjárásáról is biztosított. A nagytárkányi iskola igazgatója... megígérte, hogy az induló magyar iskola berendezésénél nyújt kiadós segítséget, akadtak megfelelő tanerők is, akik hajlandók lennének itt magukra venni a tanítás komoly hivatását. A fő nehézséget az képezi, hogy nincsen még megfelelő épület az iskolánknak. Túl sok lenne azt várni a helybeli szlovák iskolától, hogy legalább egy osztályt bocsásson a magyar gyermekek rendelkezésére, erre még nem vagyunk eléggé érettek a meggyőződéses internacionalizmusunk ellenére sem... A hivatalos szervek, kezdve a járási nemzeti bizottságtól, egészen a helyi nemzeti bizottságig, nem nagy kedvvel segítenek és szívesen megbuktatnák az ügyet. ... mi is lesz a tiszacsemői magyar iskola sorsa, megszületik-e ... és ha megszületik, életképes lesz-e az újszülött? E kérdésekre várja a választ 45 magyar iskolát váró gyermek és e gyermekek szülei is, mivel e kérdések nekünk létfontosságúak. .. Nemzeti jövőnk az ifjúságtól függ és bizonyos, hogy magyarnak csak úgy marad meg a nép, ha a tudás mézét saját anyanyelvén szívja magába! Mi, akik itt élünk a keleti «végvárban», tudjuk, hogy kötelesek vagyunk tudásunk legjavát adni, hogy jövőnk szebb és boldogabb legyen, tudjunk jól és odaadón dolgozni akár lapáttal vagy csá20
