Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-06-01 / 4. szám

dése a Kárpátmedencében most már a mindenkori magyar vezetőktől is függ s ezt igen előnyösen ki lehet használni egy magyar érdekeket szolgáló külpolitika folytatására a keleti blokkon belül anélkül, hogy a Szovjettel nyílt összeütközésbe kerülnének. Néhány jól megválasztott külpolitikai lépés csak erősítheti Magyarország nemzetközi helyzetét és belső kohézióját. Egy horvát—magyar titkos egyezmény Muraköz és a Baranyai háromszög kérdését tisztázván, kölcsönös támogatást írna elő. Természetesen Muraköz és a Baranyai háromszög mindig Magyarország szerves része volt és az is kell, hogy maradjon. Egyrészt Magyarország támogatná a horvát függetlenségi mozgalmat, másrészt az újonnan alakult Horvátország támogatná a magyar követeléseket Bácskát és Bánátot illetően. Ezen a területen 1918-ban egy relatív magyar többség volt, csak a magyarbarát német nemzetiség teljes kiirtásával9 sikerült a délszlávok arányszámát jelentősen megnövelni. Ennek ellenére jelentős magyar tömegek laknak még most is ezen a területen. Az erőszakosan betelepített macedón lakosság szívesen elhagyná a Délvidéket, ha visszatérhetne a Bulgáriához csatolt Macedóniába, ami a nemzetiségi összetételt jelentősen módosítaná. A történelmileg kialakult természetes nemzetiségi összetétel visszaállításához azonban szükséges lenne a szintén ~ erőszakosan betelepített ó-szerbiai szerbeknek hazájukba való visszatelepítése. Ha ebben a kérdésben egy semleges nemzetközi bíróság dönt, a kompromisszumos megoldás elkerülhetetlen. Nagy a valószínűség arra, hogy a szerb—magyar határt a Ferenc-csatornánál húznák meg, Bánátot is kettévágva. Ezt a megoldást a magyarság már nem fogadhatja el. Azt is tudjuk, hogy Délvidék teljes annexióját ma még csak szovjet segítséggel lehet megoldani. Ez a megoldás nem veszélytelen, egyrészt a Szovjetnek fizetendő politikai ellenszolgáltatás miatt, másrészt a Szovjet esetleges bukásával a magyar Délvidék ismét veszélybe kerülhet. Ez a második megoldás, ha némi kockázattal is jár, járható út az új birodalom építése felé.

Délvidékkel kb. fél millió szerb jönne vissza Magyarországra, ami az összlakosság kb. 4 °/o-át tenné ki. Ez a félmilliós tömeg indokolttá tenné az előbbiekben vázolt új állam életbeléptetetését egy igen lényeges alkotmány-módosítás útján. Egy esetleges Magyar—Horvát Unió létesítésével a jövendő birodalom magja megalakulna. Mint 1938-ban, úgy most is a trianoni építménybe ütött első csapás néhány éven belül a teljes tákolmány szétesését vonná maga után. A délvidéki szerbségnek adott nagyfokú kultúrális autonómia és teljes nyelvi egyenjogúság a Kárpátmedencében ezideig példa nélkül álló lélektani helyzetet teremtene. A már úgyis federált államokra hullott Cseh—Szlovákia a magyar tömegek és a szerb példán megnyert szlovák tömegek nyomására elveszítené a Felvidéket. Szlovákia vagy federáció útján, vagy a szerbekhez hasonló kultúr-16