Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-06-01 / 4. szám

nem számíthat a szláv világ sem Franciaország, sem Anglia támogatására és nem egy elszigetelt Németországgal áll szemben. Kína, Japán és Németország példátlan megerősödése előbb-utóbb meg fogja kongatni a lélekharangot a szláv imperializmus ötven éve tartó fénykora felett. A történelmi erők iránya megfordult. Európa öntudatra ébredése és egyesítése már csak idő kérdése. Az Egyesült Államok lassan átengedi Európa védelmét európai kezekbe és itt Németország döntő szerepet fog játszani. Kínával és Japánnal a hátában, a Szovjet csak mentheti, ami menthető és itt az utódállamok érdekei a Szovjet számára már lényegtelenek. A versaillesi és jaltai építményt ma már csak a szovjet szuronyok erejével lehet fenntartani s ha ezt az erőt minden oldalról szorítják és gyengítik — megszűnik az utódállamok létalapja. Ebben az új politikai helyzetben a Kárpátmedence újra egyesíthető.

Az utódállamok élesebben látó politikusai ezt tudják, vagy legalább is sejtik. Ezért keresi Lengyelország a németekkel való megegyezést, ezért orientálódik, régi, jól bevált hintapolitikájához híven Románia Kína és az Egyesült Államok felé. Ezért kellett Jugoszláviának a «külön út», amivel Nyugat rokonszenvét biztosítva, kommunista alapon a Szovjet közelségét is kihasználta. Ha ebből a szemszögből nézzük, az 1968-as «prágai tavasz» is súlyos értelmet kap, különösen, ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy az egészet felülről irányították. Ezek a Versaillesben bottal csinált államok ma nagy diléma előtt állnak. A versaillesi, trianoni és jaltai véres zsákmányt csak szovjetorosz segítséggel lehet megtartani, viszont ez a segítség a jövőben bizonytalanná váhat. A szovjet befolyás kényelmetlen és súlyos terhekkel jár, de árnyékában szabadon lehet irtani a középeurópai nemszláv lakosságot. Csak az a kérdés, hogy meddig? A Szovjet ellen való kirakat-lázadásokkal igyekeznek a nyugati közvéleményt még egyszer megnyerni s ebben a nyugati baloldali sajtó is a segítségükre van, de remélhető, hogy a józan és felelős nyugati politikusok ezúttal nem hagyják magukat félrevezetni. Igazi szovjetellenes lázadás csak Magyarországon volt 1956-ban. A prágai tavasz, a román és jugoszláv különút csak egy európai méretű csalás és a Történelem Kerekét visszafordítani igyekvő utódállamok kétségbeesett kapálódzása.

Közép-Európában egyedül a német és magyar elem képviseli helyzeténél fogva a felemelkedő európai hatalom igazi érdekeit. A nem orosz szláv világ, Romániát is beleértve, a versaillesi zsákmányosztásnál európa-ellenes érdekkörbe zárta magát, élvezte az európa pusztulását követő két nemzedéknyi időszakot és most az európai hatalom újjáéledésével viselnie kell az önző, soviniszta uralom következményeit. Magyarország, bármilyen legyen is belső hatalmi összetétele, európai elhivatottságánál fogva különleges és előnyös helyzetbe került a keleti blokkon belül. A Szovjet viselke-15