Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-10-01 / 2. szám

kategóriája: a nyomor vámszedői, a tőzsdei spekuláció, a hadimillio­mosok sötét figurája. Az infláció tönkreteszi a polgári osztályt, a nemzet vezetőrétegét és a munkásság munka nélkül lézeng. A frontok­ról hazatért fiatalság, melynek nagyrésze még az iskola padjaiból került abba az infernóba, amit a csataterek jelentettek, akik átélték a 24-36 órás pergőtüzeket, az olasz front sziklakavernáiban ébredtek öntudatra, mit jelent magyarnak lenni, Ezek fogják dominálni a Horthy-éra későbbi ellenzékét, konszolidációs törekvéseket, ellenezni mindent, ami a belenyugvást jelentené. Ezeknek az élén áll Gömbös Gyula vezérkari százados, aki nyílt és titkos szervezeteken keresztül fogja össze a feszülő, kitörni készülő erőket. A vezérkari tiszt józan helyzetmegítélése következtében csillapítani igyekszik a szenvedé­lyeket: «Óriási túlsúlyban van az ellenség, csak egy lehetőség van: — várni, — erőt gyűjteni». Dr. Keltz Sándor egyetemi tanár a «Konzervatív világrend »című könyvében (1926) tragikus őszinteséggel így fogalmazza meg helyze­tünket: «Ha a német katonai újjáéledésbe vetett reményünk nem válik valóra, akkor finis Hungária». A történelmi Magyarországot azon a címen és okokból csonkítot­ták meg, «mert elnyomta nemzetiségeit». Ez a valótlan, alaptalan állítás egyike a világtörténelem legnagyobb hazugságának. A ma­gyarság, miután a török hódoltság idején elszenvedett szörnyű vér­­veszteség és a Habsburgok átkos telepítési politikája következtében nemzetiségi állammá vált, kilenc fegyveres harcban védi alkotmá­nyát a saját királyával szemben: tehát évszázadokig nem volt állami szuverénitásának birtokában, így nemzetiségeit nem is nyomhatta el. Magyarország nemzetiségeit különböző hatalmak a saját politikai céljaik elérésére használták fel. A Habsburg-ház családi politikát űz és meg akarja szerezni az össznémetség fölötti hegemóniát; há­zasságok és egyéb eszközökkel sikerül is Közép-Európában nagy­hatalommá lennie, de figyelmen kívül hagyják a Kárpátok hadászati jelentőségét, a magyarságot nem tekintik tényezőnek és felszámolá­sára törekszenek; az Izlám lefékezésében legyengült magyarságot kifejezetten elnyomják és a nemzetiségeknek kedveznek, már ameny­­nyire érdekeik kívánják. A XIX. században már Nagy Péter cár álmai is kezdenek valóságot ölteni és most már a Magyar Birodalom nemzetiségeit Keletről is kezdik irritálni. Egy évszázad kell, amíg a magyarországi nemzeti­ségek szláv rétegeiben kialakul a nagyszláv gondolat. A szláv értel­miségek vékony rétege volt fogékony a nagyszláv testvériség ideoló­giája iránt és a görögkeleti egyház papjai vallási alapon izgatják a népet. Nagy Péter óta az orosz politika állandóan résen állt és nyíltan hirdette, hogy a cári hatalom a bizánci hagyományokat képviseli, így II. Katalin cárnő idejétől kezdve a cári család egy-egy tagja mindig 21

Next

/
Thumbnails
Contents