Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-10-01 / 2. szám
egyenetlenkedéseí aláásták a Nemzet erejét s amikor ai török veszély nő, nincs összefogó erő. A főurak és a nemesség között felmerült ellentéteket a fiatal király, II. Lajos, nem képes rendezni és amikor Szerencsés Imre kincstárnokot Werbőczi István nádor elfogatja!, Mária királynő kiszabadítja a börtönből. Ez a zsidó származású, korrupt egyén volt a kor legnagyobb tolvaja, aki a főurak támogatásával jutott az ország magas pozíciójába. Tomory Pált, — aki ifjú korában kiváló katona volt, majd ferencrendi szerzetes — előhívták a kolostorból, hogy vezesse a török ellen a déli részek védelmét. A reménytelen helyzet, a pénzhiány láttára le akart mondani tisztjéről, de a pápai követe, Burgio Antal báró, hozott pénzt és Tomory folytatta sziszifuszi küzdelmét nemcsak a török ellen, hanem a magyarországi beteg szellem ellen is. 1526. tavaszán jött a hír, hogy a szultán hadjáratot tervez Magyarország ellen. A pápa Burgioval újabb pénzt küld Tomorynak, hogy össze tudja tartani zsoldosait. Ezzel szemben az országban nem jött össze annyi pénz, hogy a király a saját bandériumát ki tudja állítani. Ekkor a Szentszék engedélyével az Egyház kincseit szedik össze, hogy pénzt verjenek belőlük. A végvárak: Zimony, Sabác és Nándorfehérvár halálmegvetéssel harcoltak. Zimony, Sabác védői egyszálig elestek és Nándorfehérvár őrsége 72 főre olvadt le, amikor a török két hónapi ostrom után behatolt a várba. Utoljára Pétervárad esik el, amikor a király Budáról július közepén elindult. A magyar sereg 25—28 000 emberével szemben a török sereg közel 100 000 fő. 1526. augusztus 29-én másfél óráig tartott a mohácsi csata. A magyar seregnek kétharmada maradt a csatatéren, hősi halálával hozva engesztelő áldozatot azért a sok bűnért, melyet Mátyás király halála óta az ország érdekei ellen elkövetett. A főnemesség, aki eljött, el is pusztult, a köznemesség nagy része el sem jött ai király táborába. Mohács véráztatta mezején feküdt holtan a két fővezér, az ország prímása, öt püspök, az országbíró és a főnemesek százai. A király menekültében át akairt ugratni a megáradt kis Csele patakon, de lova megcsúszott, hanyatt zuhant a vízbe, maga alá temetve lovasát, — ott fulladt meg a húsz éves király. A király halála felszínre vetette a királyválasztás kérdését és ezzel megosztotta az ország erőit a legválságosabb időben. A nemesség egyik része Zápolyai Jánost akarta királynak, a másik része Habsburg Ferdinándot, s ai vége az lett, hogy az ország három részre szakadt. A rákövetkező, 150 éves török uralom a magyarság elitjét, vezetőrétegét megtizedelte és a végvári harcokban hat generáció fiatalsága vérzik el. 1490-ben a magyarság lélekszáma négy és fél millió, 80 °/oban színmagyar, annyi, mint amennyi angol vagy francia él akkor — és 1700-ban már csak egy és háromnegyed millió lelket számolnak össze a Magyar Birodalom területén. 7
