Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-10-01 / 2. szám

Ekkor kap menedéket és települ be Korjatovics Tódor herceg ruténjeivel Ung, Bereg és Máramaros megyékbe (1360).

Zsigmond királyt (1387—1437) később a német rendek megválasztották német császárrá (1410).

A következő évtizedekben az Ozmán Birodalom terjeszkedése a Balkánon veszélyessé válik a magyarságra. II. Mohamed szultán szentháborút hirdet a kereszténység ellen, s a nagy Török Birodalom minden erejével Európa ellen fordul. 1453. május 29-én elesik Bizánc (Konstantinápoly), Európát a halál szele érinti: hiszen nincs erő, amely ellenszegülhetne a hatalmas Izlám Birodalomnak. Egyedül a római pápa próbálja felhívni az európai népeket a harcra, szava azonban hiába hangzik el, mindenki mástól várja a segítséget. Ekkor a pápa Kapisztrán János ferencrendi szerzetest küldi hazánkba, hogy keresztes háborút hirdessen az Izlám ellen.

Hunyadi Jánosra hárul a birodalom megvédésének nagy feladata, de a magyar főurak magára hagyják, mert féltékenyek egyre növekvő hatalmára. Azonban a római pápa által küldött ferencrendi szerzetes, Kapisztrán János szavára tízezrével gyülekezik a nép, hogy megvédje Európát. 1456-ban ütközik meg a két sereg Magyarország végváránál, Nándorfehérvárnál, (ma Belgrád). A Dunán naszádokkal, szárazföldön mozgó és álló harcokban vívott csaták végül is július 21-én magyar győzelemmel végződnek.

A magyarság itt többszörös túlerővel szemben küzd és szinte isteni csoda a győzelem. Európa-szerte mindenütt hálaadó körmeneteket tartanak, a római pápa pedig örök időkre elrendeli a Déli harangszót, hogy hirdesse, milyen nagy veszedelemtől mentette meg az Isten a magyar fegyverek által Európát és a kereszténységet.

Az ozmán hatalom megsemmisítő vereséget szenvedett Nándorfehérvárnál és 70 évig nem fenyegette Magyarországot. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt (1458—1490) a magyarság fénykorát éli. A széleslátókörű, igazságos király sokszor álruhában járja be az országot, — mindenről személyesen igyekszik meggyőződni és ahol visszaélést, vagy egyéb igazságtalanságot talál, szigorúan büntet. Megszervezi az állandó hadsereget, amely ekkor Európa legkorszerűbb hadereje. Művelődés területén is nagyot alkotott, az Európaszerte megújuló irodalmi és tudományos élet kiválóságait gyűjti maga köré Budára. Könyvtára, a Corvina, — Mátyás hollós címerével — világhírű ma is. Magyar tudósai és költői közül, kik latin nyelven írnak, többen egész Európában hírnévre tesznek szert. Mátyás király 1490. április 6-án halt meg váratlanul. Halálával sírba szállt a nemzeti királyság is; könyvtárai, építkezései, budai vára és nagy birodalma egy emberöltő múlva romhalmaz lett.

Az országra szakadt a Rém, amelyet a Hunyadiak hatalma tartott féken és amely most már szabadon pusztíthatott: ai Török végzet. A következő királyaink már gyenge uralkodók voltak, s a főurak

6