Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-06-01 / 1. szám

1956 elején, Hokky Károly csalódva, kiábrándultán és politikai aktivitásában megtörve kivált az MNB-ből. Politikai pályafutása e tragikus szakasza ezzel lezárult ugyan, de a Kárpátaljai Magyarok Szövetsége lényegében felbomlott, Hokky Károly magára maradt és még hosszú éveknek kellett eltelniük, amíg Hokky Károly visszatérhetett oda, ahová lélekben mindig tartozott: a nemzeti emigráció táborába.

KÁRPÁTALJA KÉPVISELETE A MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁGBAN

E sorok írója, aki mint az 1955 májusában a CsMNB kezdeményezésére megalakult Magyar Felszabadító Bizottság titkára, majd az Igazgató Tanács tagja, Kovács Gyula altábornagy, az MFB ügyvezető alelnöke megbízásából aktív szerepet játszott az MFB Nyugat- Magyarországi Csoportja és az Erdélyi Bizottság létrehozásában, az MFB-n belül ismételten felvetette Kárpátalja képviseletének kérdését is. Miután Hokky Károly akkor az MNB tagja volt, Pazuhanics- Pánczélos Mihály, a Kárpátaljai Ruszinok Szabadságmozgalmának a vezetője lett a kárpátaljai ügyek előadója az MFB Igazgató Tanácsában s mint ilyen ő írta alá az MFB kárpátaljai memorandumát 1955 nyarán, a genfi csúcsértekezlet előestéjén.

Hokky Károlynak az MNB-ből való kiválása után ugyancsak e sorok írója ismételten javaslatot tett az MFB Igazgató Tanácsa előtt a Kárpátaljai Magyarok Szövetségének az MFB-be való bevonására és Hokky Károlynak az Igazgató Tanácsba való meghívására, de az Igazgató Tanács többsége egy korábbi elvi döntésre hivatkozva e javslatot éveken át elutasította.

Miután időközben Pánczélos Mihály szembetegsége miatt éveken át nem vehetett aktív részt az MFB munkájában, az MFB Igazgató Tanácsa 1964. szeptember 5-i ülésén úgy határozott, hogy mivel Hokky Károly szervezete 1955 óta ténylegesen nem működik, új kárpátaljai szervezetet hoz életre, mely Kárpátalja mindkét népét, a magyarságot és a ruténeket egyaránt képviselné. Az elképzelés szerint Hokky Károlyt ez új szervezet tb. elnökének kérték volna fel. Az MFB elsőnek Msgr. Marina Gyula görög katolikus kanonokhoz fordult ez új szervezet életrehívása tárgyában.13 Msgr. Marina Gyula 1964. november 10-i levelében elvben vállalta is a feladatot, amikor azonban a részletek megbeszélésére került a sor — nyílván a pittsburghi görög katolikus püspökség szemináriumában éppen akkor elnyert professzori beosztását féltve — visszalépett. Maga helyett Rév. Petrick István loraini g. kát. plébánost javasolta, aki 1919-ben tagja volt Kárpátalja első önkormányzati törvényhozó testületének, amely annakidején Kárpátaljának Magyarország keretében való megmaradása mellett döntött. Magas korára és gyenge

16