Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-06-01 / 1. szám

Dél-Magyarország Felszabadító Tanácsa ÁLLÁSFOGLALÁS revíziós célkitűzéseink tárgyában ELHANGZOTT SAJTÓVITÁHOZ Délmagyarország Felszabadító Tanácsának elnöksége f. évi jan. 9- én megtartott ülésén behatóan foglalkozott azzal a sajtóvitával, amelyet dr. Viczián Albertnek a Kanadai Magyarságban megjelent azon javaslata váltott ki, hogy az erdélyi magyarságot vissza kell telepíteni Magyarországra. Amíg Wass Albert író megelégedett azzal, hogy dr. Viczián Albert kellően át nem gondolt és gyakorlatilag sem keresztülvihető javasla­tát mind általános elvi, mind magyar nemzetpolitikai síkon vissza­utasítsa, dr. Palinay Ferenc egy. tanár, majd Tömöry Jenő tábornok új gondolatokat vetettek be a vitába s azt Erdély kérdéséről kiter­jesztették valamennyi elszakított területre. Dr. Palinay Ferenc a reálpolitikusok álokoskodásával szemben sürgeti, hogy a revízió kérdését állítsuk emigrációs politikánk ten­gelyébe. Miután ezt a Free Europe támogatásával fenntartott szerve­zetek s szervek nem tehetik meg, a független és többségében nemzeti emigrációnak kell vállalnia ezt a feladatot. Dr. Palinay Ferenc helyesen rámutat arra is, hogy az utóbbi évtizedek területi vitáinak megoldásánál a népi elvnél nyomatékosabban esett latba a történel­mi, földrajzi, gazdasági szempont s az első világháború után a győz­tes hatalmak a népi elvet kizárólagos békerendező elvként csakis velünk szemben és mindig a mi kárunkra alkalmazták. Ennek ellenére dr. Palinay Ferenc a maga javaslatában e népi elvből indul ki és csupán a csonkaországi magyar népi tömbbel összefüggő magyar többségű területek visszacsatolását igényli és e részleges revízió megtörténte után ő is visszatelepítést javasol az új határokon kívülmaradó magyar százezrek megmentése céljából. Tömöry Jenőnek ugyancsak a népi elvre felépülő javaslata szerint az utódállamokat a szoros értelemben vett Magyarország (azaz Hor­­vát—Szlavónország nélkül) területi állagából annyi százalék illeti meg, ahány százalékát képezte a szlovák, román vagy szerb nemzeti­ség 1910-ben Magyarország összlakosságának. Amennyivel több te­rületet kaptak az utódállamok 1920-ban, az visszacsatolandó Ma­gyarországhoz. Tömöry Jenő ezekután úgy igyekszik a határvona­lat meghúzni, hogy minél több magyarlakta terület kerüljön vissza Magyarországhoz, de a Székelyföld még e javaslat szerint is teljes 19

Next

/
Thumbnails
Contents