Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-03-01 / 4. szám
magyarságot erősíteni. Nem tagadható, hogy ez is sokat ér, mert így a nyelv és kultúrközösség azonossága megmarad. De az igazán lényegi kérdésekben, amilyen a politikai jog és szabadság, úgyszólván semmi javulás sem történt: az elnyomás teljes. A délvidéki magyarság születési arányszáma a legkisebb az összes nemzetiségek között. Az asszimilációs politika teljes erővel érvényesül. A magyarok kivándorlását nem akadályozzák, sőt — elősegítik. Mindez egy céltudatos faji politika céljait szolgálja. Jugoszlávia igyekszik megszabadulni a magyarságtól és — sajnos — ebben igen eredményesen dolgozik. Ugyanakkor mit látunk az anyaország részéről? Mint eddig is — nemzetpolitikáról szó sincs. Kádárék nem törődnek a magyarsággal egyetlen elszakított területen sem, miért törődjenek éppen a Délvidéken? A hazai kommunista rezsim szinte odalöki az utódállamok magyarságát az ottani kommunista pártok elnyomó, kiirtó gőzhengere elé. Kádárnak egyetlen dolog számít: mit akarnak a szovjet párt-basák? Azok pedig nem szeretik a magyarokat, mert ők is rebellis népnek tartják, amely 1956-ban meg is alázta őket. Kádár Magyarországában az élet is annyira küzdelmes, annyira reménytelen és sivár, hogy az elszakított délvidéki magyarság nem vágyódik vissza ehhez az anyához. Inkább él mostoha-gyermekként Jugoszláviában, ahol legalább gazdasági téren nem korlátozzák annyira és így jobban élhet, mint az otthoni magyarság. Ez az elszakított magyarság valóban kettős járom alatt nyög, és közben tehetetlen, mert az anyaország nem segíti, sőt, szinte hallgatólagosan felhatalmazza az idegen országokat a magyarság kiirtására és beolvasztására. Szerencsére a magyar szívós fajta és történelme folyamán már sok vihart megért. Ha megfogyva is, de remélhetőleg átvészeli ezt a megpróbáltatást is. A magyarságnak történelmi hivatása van a Duna völgyében és ezt be kell töltenie. A kommunista rendszer mindenütt recseg-ropog és előbb-utóbb elkövetkezik a Dunavölgy újjárendezésének ideje! Ennek a rendezésnek a józan földrajzi és geopolitikai elvek alapján kell megtörténnie. Egészséges, maradandó, a történelmi határok visszaállítását keresztülvivő rendezésre van szükség, különben nemcsak a magyarság, hanem a végzet által ugyanúgy sújtott népek is elvesztik a jövőjüket. A magyarság kész a maga szerepének vállalására. Történelmi államalkotó képességeink nagy hasznára lehetnek a dunavölgyi népeknek. A békés egymás mellett élés kialakulásával ez az áldott terület jövőt biztosíthat mnidannyiunknak. De ehhez a célkitűzéshez a végső rendezésig nekünk is ki kell tartanunk! Ha a magyarok Istene is úgy akarja, — úgy ki is fogunk! 50
