Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-03-01 / 4. szám
82. szakaszának számos rendelkezése. E szakasz leszögezi, hogy a Román Népköztársaság területén élő valamennyi nemzetiség szabadon gyakorolhatja anyanyelvét, a köznevelés minden fokán olyan intézményekkel rendelkezhetik, ahol az oktatás anyanyelvén folyik, s a továbbiakban előírja, hogy egy-egy környezetben, ahol románok, illetve nemzetiségi csoportok vannak többségben, a hivatalokban és a törvényszéken használt beszélt és írott nyelv a körzetet lakó többség anyanyelve szerint változik; e vidékeken a tisztviselőket a többséget alkotó csoport tagjai közül kell kinevezni, vagy ha más csoport tagjai közül, akkor úgy, hogy az illetők bírják a többség nyelvét. A 84. szakasz nemcsak abban követi a Szovjet Alkotmányt, hogy elismeri az Állam és az Egyáz kettéválását, hanem abban is, hogy megtagadja az Egyháztól az oktatás jogát. Egyetlen felekezet sem tarthat fenn nevelőintézményeket, a teológiai iskolák azonban kiképezhetnek olyan személyeket, akik az istentiszteletek folytonosságát biztosítják. Az alkotmány két további szakasza a nemzeti kisebbség jogaival foglalkozik. A 17. szakasz felsorolja a román állam jogait, s megállapítja, hogy a Román Népköztársaság köteles a nemzeti kisebbségeket védelmezni, különös tekintettel kultúrájukra, amelynek tartalmában szocialistának, formájában nemzetinek kell lennie. A 81. szakasz kitér a kisebbségeket védő törvényes szankciókra, s a törvény előtti egyenlőség általános keretei között kimondja, hogy bármilyen, nem román nemzeti kisebbség ellen irányuló, soviniszta üldözés vagy üldözésre szító propaganda, bűntettnek minősül. Adminisztratív intézkedések Ezek közé tartozik mindenekelőtt bizonyos vidékek és városok átrendezése; ezáltal a magyar lakosság olyképp őszük meg, hogy vagy többségi aránya csökken, vagy kisebbséggé alakul át. A Magyar Autonóm Tartományt az 1952. alkotmány 19. és 20. szakasza értelmében még ugyanabban az évben hozták létre. Az 1956. népszámlálás szerint lakosságát 77,3 % magyar, 20,1 °/o román, 0,4 °/o német, 0,4 °/o zsidó és 1,5 °/o cigány alkotta. 1960 decemberében kormányrendelet módosította a Magyar Autonóm Tartomány határait. Túlnyomó többségben magyarlakta, teljes déli részét — az azóta természetesen újonnan elnevezett és Brasov-ként ismert — Sztálin- Tartományhoz csatolták. Helyette délnyugatról néhány túlnyomó többségben román népességű körzetet ragasztottak a tartományhoz. E határkiigazítás következtében a magyar lakosság száma kb. 82 000 fővel megfogyatkozott, a román pedig kb. 131 000 fővel gyarapodott, ami jelentősen megváltoztatta a félmilliónál aüg valamivel több összlakosság összetételét. A hivatalos indokolás szerint az átcsoportosításra a közlekedés és az adminisztráció egyszerűsítése miatt volt szükség, a frissen körvonalazott tartomány új neve azonban felfedi 15
