Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-09-01 / 2. szám
és az új hazájuk eseményei. E csoportok maguk körül egy mesterséges világot alakítottak ki — sokszor még nemzetközi kapcsolatokkal is. A problémák területén a fejlődés teljes hiánya természetszerűleg elégedetlenséget eredményezett, ami viszont a pszichológia törvényei szerint a csoportokon belül belső torzsalkodást, meg nem értést — végső fokon szakadást idézett elő. A horvát emigráció politikailag aktív elemei két mag köré tömörültek: az; egyik dr. Macsek, illetve a Horvát Parasztpárt, a másik dr. Pavelics és híveinek a tábora volt. Ez utóbbi csoportban a szakadási folyamatot Luburics kiválása indította el, akinek különösen Ausztráliában és Kanadában sikerült több csoportot a dr. Hefer veeztése alatt álló Horvát Felszabadítási Mozgalomról leválasztani. Néhány évvel később dr. Vranics reformcsoportja vált ki ebből a csoportból. A reform lényegében arra szorítkozott, hogy tagadták dr. Hefernek dr. Pavelics örökébe való lépésének jogosságát. A Horvát Parasztpárt pár évvel ezelőtt Torontóban tartotta meg jól beharangozott világkongresszusát. A kongresszuson dr. Zorkin és Otto Oreskovics reform-terveket terjesztettek elő, de a kongreszszus nem volt hajlandó követni őket. Hogy mindenkit kielégítsenek, a kongresszus a két reformert beválasztotta egy minden tényleges hatalmat nélkülöző, inkább csak vitafórumként működő bizottságba. Oreskovics időközben meghalt, Zorkint pedig dr. Krnjevics utódául szemelték ki. Dr. Jelics, aki az Ustasa emigráció idején dr. Pavelics legbensőbb munkatársa volt, 1970 tavaszán új politikai irányzatot kezdeményezett, mely még a kívülállók előtt is hamarosan ismertté vált. Németországban megjelenő lapja egymás mellett közölte a zágrábi katedrális és a Kremlin fényképét s a kísérő szöveg sem hagyott kétséget — miután 30 éven át hiába várta a demokráciáktól, hogy elismerjék a horvát nép létét és jogát az életre — miért ne próbálkozzék most a Szovjettel, ha ez erre kész. Dr. Jelics most Horvátországnak Finnországéhoz hasonló státusát hirdeti, hasonló semlegességei, függetlenségének szovjet garantálásával. .. Dr. Jelicsnek ez a sakkhúzása Jugoszláviában nagyobb megrökönyödést, erősebb és gyorsabb viszszahatást váltott ki, mint az emigrációban. Ha senki más, maga dr. Jelics már kétszer hasznát látta új irányzatának. Egyszer szovjet ügynökök mentették meg a jugoszláv ügynököktől való elrablástól. Másodszor pedig bulgár barátai mentették meg az életét, amikor utcai merényletet kíséreltek meg ellene. A közelmúltban az UDBA harmadszor is kísérletet tett megyilkolására. A horvát emigráció legújabb eseménye a parasztpárti dr. Zorkin azon igyekezete, hogy dr. Krnjevics részére Washingtonban «hivatalos» fogadást eszközöljön ki, ami előkészítő lépés lenne egy hazai 34
