Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-03-01 / 4. szám
A Jogászok Nemzetközi Bizottságának állásfoglalása az erdélyi magyarok mellett A Jogászok Nemzetközi Bizottsága, amelynek székhelye Genfben van, (díszelnöke a kanadai legfőbb bíróság bírája, mint főtitkár a volt ír külügyminiszter, stb.) TÁJÉKOZTATÓ című kiadványában erőteljesen állást foglalt a nemzeti jogaiban megsértett erdélyi magyarok mellett. A nemrég megjelent cikkből a következő fontos részeket közöljük az IRODALMI ÜJSÁG fordításában: «A XI. századtól 1918-ig, Erdély, e körülbelül 23 000 négyzetmértföldnyi terület — Máramarost, a Kőrösvölgyet és Bánátot is ideszámítva 40 700 négyszögmértföld — különböző úton-módon magyar fennhatóság alá került. Amikor 1918-ban Romániához csatolták, kb. 5 XU millió lakosa közül V2 millió német, 1V2 millió magyar, a többi román volt. A történelem folyamán éles és véres nemzeti összetütközések játszódtak le itt. Napjainkban e területen él Kelet- Európa egyik legnagyobb lélekszámú nemzeti és nyelvi kisebbsége, s ezért kiváló alkalmat ad egy kommunista népi demokrácia kisebbségi politikájának tanulmányozására. Az 1956. népszámlálás szerint Románia összlakosságának kb. 9,1 °/o-át magyarok alkották. A békeszerződés és az 1952. alkotmány A Szövetséges Hatalmak és Románia között 1947-ben kötött békeszerződés II. rész (Politikai Záradék) 1. szakaszának 3. §-a előírja, hogy: 1. Románia mindent megtesz, hogy valamennyi román fennhatóság alatt élő személy számára, fajra, nemre nyelvre és vallásra való tekinet nélkül, biztosítsa az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, ideértve a szólás-, sajtó-, politikai-, vallási- és gyülekezésiszabadságot. 2. Románia továbbá kötelezi magát, hogy törvényei sem tartalmukban, sem végrehajtásukban nem tesznek s nem vonnak maguk után semmilyen diszkriminális intézkedést a román állampolgárok között, sem faji, nemi, nyelvi és vallási megkülönböztetés alapján, sem személyekre, vagyoni helyzetükre, szakmai, vagy anyagi érdekeikre, társadalmi elhelyezkedésükre, politikai és civil jogaikra, vagy bármi másra való hivatkozással. Ilymódon a békeszerződés szövege bármilyen kisebbséget sújtó diszkriminációt világosan megtilt, s vajmi csekély annak a jelentősége, hogy az erdélyi magyar kisebbség nemzeti vagy faji csoportnak tekintendő-e, mivel nyelve egymaga is védelmet biztosít számára. Különösen feltűnő, mind a békeszerződéssel, mind a legtöbb népi demokrácia alkotmányával összevetve, az 1952. román alkotmány 14
