Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-09-01 / 2. szám

állampolgárságú Farb Judit például hosszú, színes képekkel tarkított riportot írt a TRAVEL AND CAMERA c. newyorki szemle dec./jan. számában Romániáról, amelyben nemcsak az ország «szépségeit» magasztalja fel, hanem a románokat is. Bár beutazta Erdélyt is — hiszen a román «tájszépségek» zömmel ott találhatók meg — egy szóval sem említi, hogy ott magyarok is élnek. Az sem kétséges, hogy a románok a kivándorolt zsidóknak köszönhetik, hogy az NBC május első hetében minden reggel ismertető propaganda adást közvetített Romániáról.

Ceausescu a nyugatnémetek hathatós ipari és gazdasági támogatását mintegy 20 000 romániai német kiengedésével vásárolta meg. (Nürnberger Nachrichten, 1971. február 24.) Az üzlet és a romániai németek érdekében a kultúrájukra és ősi múltjukra annyira büszke németek a német tudósok által ezerszer megcáfolt dákó-román elméletet is hajlandók voltak lenyelni, sőt, segédkezet nyújtottak a románok «őseredetét» hirdető, zömében Erdélyben forgatott film — TRAJÁN OSZLOPA — elkészítéséhez is.

Ceausescu a múlt évi franciaországi és amerikai látogatása során azonban rádöbbent arra, hogy mit sem érnek a modem, bonyolult szerkezetű gépek, felszerelések, ipari félkészítmények, ha nincs hozzájuk megfelelő, szakképzett személyzet. A románok között pedig ilyeneket lámpással is nehezen talál. Ezért a német kisebbséggel szemben egyszerre megváltoztatta eddigi magatartását. Febr. 19-én megjelent a romániai Német Nemzetiségi Dolgozók Szövetsége vezetőségi ülésén és kifejtette, hogy aki el akarja hagyni a szocializmust építők táborát, az olyan, mint a frontról szökött katona. Tagadta, hogy egyezményt kötött volna Románia Nyugat-Németországgal a német kisebbség tömeges kivándoroltatására. Ugyanakkor, érdekes módon, Bécsből a következőket írták: «Az erdélyi szászok egyre nagyobb számban érkeznek kivándorlókként az osztrák császárvárosba. Nyolcszáz év után kezdenek visszavándorolni a Rajna és a Mosel közé, ahonnan őseik a magyar királyok hívására a XII.-XIII. században Erdély déli részébe telepedtek le. A román kormány újabban nagyon gyorsan intézi a szászok kivándorlási ügyeit, bizonyára azért, mert helyükbe románokat helyez be az erdélyi szász városokba. Havonta 30-50 szász kivándorló érkezik Bécsbe. (Magyar Élet, 1971. január 23.)

Ceausescunak erről a beszédéről a londoni ECONOMIST többek között következőket írta:

«... A hét végén tartott keményhangú beszédében Ceausescu arra emlékeztette a 377 000 németajkú román polgárt, hogy elődeik 800 évvel telepedtek le az országban (Mármint Erdélyben és csakis a szászok, mert a bánánti és szatmári svábokat csak kb. 200 éve telepítették oda be. Szerk.) és ezért Románia tekinthető szülőhazájuknak. A beszéd végső kicsengése az volt: ha annyira akaródznak

20