Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-09-01 / 2. szám
famíliáikkal találkozni, akkor hívják meg a nyugatnémeteket végleges letelepedés céljából Romániába ... Ami Ceausescut a tömeges német kivándorláson kívül nyilvánvalóan rendkívüli módon aggasztja, az az, hogy a német kisebbségi réteg kitűnő műszaki értelmiséget és szorgalmas mezőgazdákat nyújt az országnak. Aggodalmát még csak fokozhatja, hogy a mintegy 1 600 000 magyar (Valójában 2 millió. Szerk.) körében — akik régóta nyögik Bukarest központi kormányzatát — óriási forrongást okozhat a hír egymaga ... Ha a moszkvai kormány nyomására Budapest végre reflektorfénybe állítaná a magyar kisebbség ügyét, a talaj valóban megforrósodhatna Ceausescu talpa alatt. Ideig-óráig talán elnapolhatja a romániai kisebbségek jogos igényeinek kielégítését, de a jövőre nézve egyre több gondfelhő várható ezen a horizonton.» (Az «Economist» szövegét a Magyar Életben közölt fordításból idéztem. Szerk.) Arról nem szól a fáma, hogy mi Ceausescu magatartása a zsidók folyamatos kivándorlása tekintetében. A szovjet példán okulva, nem valószínű, hogy le merné állítani, mint a németekét. De miért is tenné? Hiszen, amint láttuk, a szabad földre került «román» zsidók többet használnak Romániának, mint az ott maradottak. Egészen más a helyzete a 2 milliónyi őslakos, úgynevezett «romániai magyar kisebbségnek». Nem vitás, Ceausescu eleitől kezdve tett és tesz kezdeményező lépéseket a magyarok felé is, hiszen értelmiség tekintetében, műszaki, mezőgazdasági és minden más vonatkozásban a németeken is túltesznek. Ilyen nem várt kezdeményező lépés volt például: a múlt évben Sütő András «Anyám könnyű álmot Ígért» című munkájának a kiadása, amiben a mezőségi magyarok tragikus sorsát, lassú pusztulását írja meg és ami első ízben Magyarországon is kapható; (Beszerezhető a Virrasztó kiadónál is! Szerk.) a három székely színésznek: Dukász Anna, Illyés Kinga, Bács Ferenc, két hónapos amerikai kőrútjának engedélyezése; Bartalis Lajosnak, az erdélyi költők 77 éves nesztorának budapesti szerepeltetése, amiről Czine Mihály hosszú méltatást írt s abban 25 év óta először tétetik említés a nagy erdélyi költőről, Reményik Sándorról és íróról, Nyírő Józsefről minden bántó megjegyzés nélkül; a legutóbb érkezett hír szerint AURORA címmel megindult a román TV magyar adásának irodalmi folyóirata és így tovább. De mindezt csak a külvilág megtévesztésére teszi, mert jól tudja, hogy nincs olyan hatalom, amelyik az erdélyi magyarok mellett kiállna, a Moszkva láncán ficánkoló Kádár-kormány pedig csak akkor léphetne fel, ha arra külön parancsot kapna. Most azonban, úgy látszik, Ceausescunak «hirtelen megforrósodott a talaj a talpa alatt», mert márc. közepén a németek után a Magyar Nemzetiségi Dolgozók tanácsülésére is elzarándokolt és 21
