Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-09-01 / 2. szám

Ceausescu és a nemzetiségek

Mint ismeretes a soviniszta, balkáni románok, miután a nyugati hatalmak az első világháború után árulásukért nekik ajándékozták a magyar Erdélyt, a bolgár Dobrudzsát..., mindent elkövettek, hogy az akaratuk ellenére uralmuk alá kényszerített «nemzetiségeket» eltüntessék és az összeharácsolt, földrajzilag is széteső «Nagy-Romániából» nemzeti államot csináljanak.

Hogy az összeharácsolt területeket, köztük is elsősorban a magyar Erdélynek birtoklását biztosítsák, először Erdély őslakos magyarjain és székelyein kezdték, folytatták a szintén őslakos dobrudzsai bolgárokon és az Erdélyben magyar-, Beszarábiában orosz-, Dobrudzsában bolgár anyanyelvű zsidókon. Egyedüli kivételek az erdélyi szászok és a bánáti svábok voltak, akik a békekötést be sem várva már 1919 elején önként csatlakoztak a románokhoz és akiket éppen ezért eredményesen ki tudtak játszani a nekik otthont, népi önállóságot, jólétet, biztonságot adó magyarokkal szemben. A románok a második világháború után azután hálából őket is alaposan megtizedelték.

Kétségtelen, hogy a románok a két világháború között és a második világháború alatt a legvéresebb népirtást a zsidókon követték el. (Lásd: «A filoszemita románok» c. cikket — Virrasztó 1970./4. sz.)

Ma már a második világháború óta napjainkig tartó tervszerű,

céltudatos, minden képzeletet felülmúló magyarirtás adatai is

eléggé ismeretesek.

Ceausescu, ez a született politikai zseni és kalandor, amint uralomra került, azonnal felmérte a romániai «kisebbségekben» rejlő roppant lehetőségeket. Azért, hogy megnyerje a nyugati hatalmak politikai és gazdasági támogatását, gyökeresen megjavította a zsidó és német — az erdélyi szászok, bánáti és szatmári svábok — kisebbségek helyzetét és megengedte nekik, hogy kivándorolhassanak.

Sőt, Izraellel a Szovjet nyomása ellenére 1967 után is fenntartotta a diplomáciai kapcsolatot és különböző szerződésekkel még szorosabbra is fűzte, mert jól tudta, hogy a szabad világ vezető nagyhatalmához, az Egyesült Államokhoz az út a legbiztosabban a világzsidóságon keresztül vezet. Nem is csalódott. Nixon elnök személyesen zarándokolt el a «vörös» Bukarestbe és «megkülönböztetett» szívélyességgel fogadta Ceausescu viszontlátogatását. (Lásd a «Ceausescu Amerikában» c. cikket a Virrasztó ezévi 1. számában.)

Az Egyesült Államokba kiengedett — zömükben erdélyi születésű, magyar anyanyelvű — zsidók pedig, feledve a vasgárdisták és Antonescu tömeges zsidóirtásait, ma a legeredményesebb szabadföldi szószólói a románoknak. A regáti zsidószármazású, jelenleg amerikai

CSÍKMÉN AS AGI:

19