Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-09-01 / 2. szám
2 FRANK HORTON, New York állami képviselő a 4. számú Elnöki tanács határozattal 1970. márc. 3-án otthon életbeléptetett útlevéltörvénnyel kapcsolatban 1970. okt. 14-én az amerikai Kongresszusban hosszabb beszédet mondott a jelenlegi magyar helyzetről, aminek eredendő okául a «trianoni szerződés tévedéseit» jelölte meg. És kijelentette, hogy «ha a rendezésre egyszer sor kerül, ilyen tévedést többet elkövetnünk nem szabad». Beszéde végén pedig többek között azt mondta, hogy «ilyen körülmények között a Szent Korona visszaadásáról még csak beszélni is értelmetlen és apolitikus dolog lenne. Magyarország ma is az, ami volt: szovjet csatlósország és kommunista proletárdiktatúra és ezt semmiféle u.n. «liberalizálódás» — amelyről újabban annyit beszélnek — elfeledtetni nem tudja». (Lásd: Congressional RECORD E 9455—58.) 3 RICHARD V. GRULICH, magyarországi születésű, vend nemzetiségű amerikai állampolgár, Amerika legnagyobb példányszámban megjelenő délutáni lapjának, a LONG ISLAND PRESS-nek szerkesztőjéhez az alábbi levelet intézte, ami «Történelmi lecke» (A lesson history) címmel a lap 1970. jun. 9-i számában jelent meg: «Amerika joggal bánkódhatna a «Trianoni béke» agyonhallgatott 50. évfordulója alkalmából, amit Versailles-ben, a Trianoni palotában írtak alá. Ez a béke egyike azoknak az indokolatlanul igazságtalan békéknek, amiket az Egyesült Államok jóváhagyásával és támogatásával, minden történelmi érzék nélkül, az egyenlőség elvének teljes mellőzésével kötöttek. Emil Ludwig, jól ismert történész mondta, hogy a Trianoni béke kövezte ki az utat a II. világháborúhoz és annak minden következményéhez. Magyarország elveszítette területének SU részét, lakosságának Vsát, természeti kincseinek 85 °/o-át, egyetlen tengeri kikötőjét... Pedig ez a királyság volt az, amelyik ellenállt a tatárnak, a töröknek, a Habsubrg birodalomnak és a nagyhatalmak féltékenységének. E sorok írója, mint 12 éves gyerek tüntetett itt a Trianoni béke igazságtalanságai ellen annak 5. évfordulóján. És most, 45 évvel később, már senki sem emlékszik rá, csak az a néhány személy, akiben még él egy szemérnyi történelmi érzék. Teljes aláírás.» 15
