Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-09-01 / 2. szám

győztes nagyhatalmak mindkét világháború után együttműködtek abban, hogy büntessék és limitálják a magyar nép energiáit, először úgy, hogy a nyakukra rakták Trianont és huszonhét évvel később azzal, hogy visszaállították a trinoni határokat az 1947-i Párizsi Békében. Magyarországnak a trianoni és párizsi békékben történt földarabolása ezután azzal az eredménnyel járt, hogy a Szovjetnek egyszerű ügy volt katonai uralmának visszaállítása az egész országban egy héttel azután, hogy a vitéz szabadságharcosok az egész világot bámulatba ejtették azzal, hogy szembeszálltak az orosz megszállókkal, kihajtották őket az országból és az ország semlegességét deklarálták. Ha Magyarország történelmi határai között élt volna a Kárpátok láncain, a Szovjetnek lényegesen nehezebb lett volna a dolga a magyar gerillákkal szemben, akik sokkal hatásosabban tudtak volna operálni. A Szovjetnek akkor egészen más megoldások után kellett volna néznie .. . Így — tudjuk mindnyájan — a bátor, hős szabadságharcosok ellenállásának drámai végeredményét könynyebb volt kikényszeríteni a Szovjetnek és sokkal kegyetlenebb, sokkal tragikusabb volt a magyaroknak.

A NACIONALIZMUS ÉRZELMEI még mindig a legerőteljesebb politikai erők közé tartoznak igen sok részén a világnak. A meghiúsított nemzeti érzés a sértődöttség forrása s Erdélyben a magyar nemzeti érzést meghiúsították. A magyarok másodrendű polgároknak érzik magukat s nem vagyok meglepődve, hogy sok magyar él ott, aki még ma sem hajlandó románul beszélni. Nem vagyok meglepődve azon sem, hogy ott tartják ágyukban elrejtve a nemzetiszínű magyar zászlót — várva a szabadulás új hajnalát.

AZ ERDÉLYI ELLENTÉT 1958 ÖTA egészen elkeseredetté vált a fokozott román elnyomás következményeként. (Zbigniew Brzezinski: «Alternative to Partition», New York, 1965.) De ez a konfliktus Magyarország és Románia között csak a Szovjet javát szolgálhatja s ez az a probléma, amely minden magyart illet.

«A nacionalizmus nemcsak inspirálja az oroszokkal szembeni ellenállást, de szét is töri — és segíti az orosz vezetőket abban, hogy uralmukat a területen fönntartsák a régi «Divide et impera» elv alkalmazásával. Súlyos okok alapján hihető, hogy a szovjet vezetők bátorítják a magyar panaszokat az erdélyi politika miatt, hogy ezzel nyomást gyakorolhassanak Romániára és megszilárdítsák viszonyukat Magyarországgal szemben. Nem kétséges, hogy az a tény, hogy a keleteurópai népek képtelenek legyőzni saját nemzeti ellenszenvüket, lényegesen gyöngíti őket függetlenségük iránti törekvéseikben.»

VANNAK MAGYAROK, akik azt gondolják, hogy ha a Szovjet haragszik Romániára — esetleg arra is hajlandó, hogy kiigazítsa

13