Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-09-01 / 3. szám

és függetlenséget hozott a magyar népnek, — amit a bilincsbevert magyarság visszautasít passzivitásával, cinikus közönyével. Mindkét dátum a 15 milliónyi magyar szemében feketebetűs tragédiák kezdetét, 50 esztendős és 25 éves tényét jelenti.

Ebben az évben, 1970. szeptember 30-án volt pontosan 30. éve, hogy ÉSZAK-ERDÉLY a második Bécsi-döntéssel visszakerült a MAGYAR SZENT KORONA birtokállományához, Erről nem emlékeznek meg sem Budapesten, a pártparlamentben, sem a «Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Osztályán», sem a «Magyarok Világszövetsége» székházában, — de még a pártújságok és magazinok hasábjain sem találunk egy árva sort sem róla.

*

A Bécsi döntés kiértékeléséhez szükséges, hogy elöljáróban megismerkedjünk az akkori hatalmi-katonai mérleggel is, amit a történelem EUROPA serpenyőjébe helyezett.

Lengyelország, Hollandia, Belgium és Franciaország már német ellenőrzés alatt álltak. Anglia még világhatalom, ami nemzetközi kapcsolataiban érvényesült, — egyelőre a német «Lebensraum»-on kívül esett; az USA-ban roosewelti koncepciók.

Történelmi tény, hogy ebben az időben EURÖBAN kizárólag HITLER volt az egyetlen úr, aki kézben tartotta az események és történések gyeplőjét. A Német Birodalomnak tekintélye és katonai hatalma volt. Ebből erednek az események és a történelem korfordulói. Berlin árnyékából nőtt ki EUROPA és Közép-Európa sorsának alakulása. Hogy ez így történhetett, azért nem HITLER és katonai hatalma volt az «elsőszámú kórokozó», hanem mindazok, akik 1920- ban, az un. békeszerződésekben ezt a járható utat megnyitották a «FÜHRER» előtt. Európa tragédiájának bűnbakjai elsősorban is Franciaország, Anglia és Amerika ellenzős- és agymosott politikája volt! Hitlernek nem volt más feladata, csak az, hogy az 1920-ban elrejtett puskaporos hordó kanócát meggyújtsa. Meg is tette! Robbantott, de robbantásából még ma sem okultak a nyugati hatalmak vezetői...

Közép-Európ sem maradhatott mentes a földrengéstől.

1938-ban visszakerült az ezeréves FELVIDÉK egyrésze az anyaországhoz, 1939-ben Kárpátalja tért vissza. Ez a háttér, amiből természetesen ki kellett nőnie a II. Bécsi-döntés klauzulájának is. Itt nem lehet «revíziós» törekvésekről beszélni, hanem az erkölcs és jogrend «némi» elégtételéről.

Ha ÉSZAK-ERDÉLY visszatéréséről akarunk megemlékezni, akkor alapvetően fontos megismerni az események három témakörét:

1. / Diplomáciai előcsatározások, lélektani hadviselések.

2. / A Turnu-Severin-i tárgyalások.

3. / A II. Bécsi-döntés és — ami utána következett.

22