Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-04-04 / 1. szám
nélkül fél Oroszországtól, de ugyanakkor féltékeny és önző politikája visszatartja attól, hogy hátának biztosítása érdekében rendezze vitás ügyeit Magyarországgal. Közép-Európa békéje elsőrendű érdeke Nagy-Britanniának. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy azt kis és aránylag jelentéktelen nemzetek kényére bízzuk, amelyek még hozzá területi gyarapodásukat, sőt egyes esetekben létezésüket is a Szövetséges Hatalmak háborús áldozatának köszönhetik. Nemzedékeken keresztül a Balkán volt a nemzetközi viszályok tűzfészke. A világháború is ott tört ki. És most, a békedelegátusok tudatlansága és elhamarkodott döntései következtében, ez az állandó balkáni veszély még nagyobb területre terjesztődött ki. Ezért nekünk tövestől ki kell irtanunk a Trianoni béke gyúlékony bozótját, mielőtt egy szikra lángbaboríthatná. Késő lesz cselekedni akkor, amikor a tűz már kitört. A kis államok szenteskedő előítéletei nem állhatnak útjába az európai biztonságnak. A Kis Entente egyik célja, hogy megakadályozza a királyság helyreállítását Magyarországon. Hát miért ne lehetne a magyaroknak királya, feltéve, ha ügyeiket egyébként békés és tisztességes módon intézik? Románia és Jugoszlávia, amelyek lerohanással fenyegetik Magyarországot, ha uralkodójukat visszahívnák, maguk is királyságok. Ami minket illet, nyugodtan bízhatunk Magyarországban. Magyarországnak csak igen kis része volt a világháború kirobbantásában. És amíg a magyarok bátran harcoltak az ügyért, amihez kötve voltak, addig az ott élő angol polgárokat megértéssel kezelték, megengedték nekik, hogy szokott életüket éljék anélkül, hogy internálták volna őket. Néhány hónapra a fegyverszünet után, legyőzöttségük és megtörtségük ellenére is volt a magyarokban annyi erő és nemzeti érzés, hogy le tudták törni a hírhedt Kún Béla vezetésével hazájukra erőszakolt bolsevista terrort. Ezzel megmentették Európát is a nemzetközi ragály egyik főfészkétől, ahonnan állandó aknamunkát folytathattak volna ellene. Ezt követte Magyarország megcsonkítása egy olyan békeszerződéssel, amelynek kegyetlenségét annak idején igen sok szövetséges államférfi is elítélte. Ez a szerződés az ország lakosságát közel 21 millióról 8 millióra, területét pedig 125 ezer négyzetmérföldről 36 ezer négyzetmérfölre csökkentette. Magyarország örült, hogy megszabadult olyan népektől, mint a csehek, horvátok és románok, akik vele együtt lettek beolvasztva a Kettős Monarchiába. Azonban ezekkel együtt 3,5 millió, vérségileg és nyelvileg színtiszta magyart is elveszített. Sőt a területi veszteség következtében elveszítette teljes fa, só és vas készletét, azt a három fontos anyagot, amelyek az ország zömében földművelő lakosságának nélkülözhetetlenek. A békeszerződés oly kegyetlen volt, 7
