Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-04-04 / 1. szám

tetik a nemzetközi békét. Hét éve lesz ebben a hónapban, hogy a Trianoni békeszerződést aláírták és azok, akik jól ismerik Közép- Európát, mind gyakrabban felvetik a kérdést, nem lenne-e bölcsebb dolog ennek a békeszerződésnek egyes kirívó igazságtalanságait a jelenlegi nyugalmasabb légkörben jóvátenni.

Maguk a Kis Entente államok lennének az elsők, akik ebből a lépésből nyereséget húznának. Például Románia, amelyiknek Beszarábia elvesztéséért Oroszország halálos ellensége. Akár bolsevista marad Oroszország, akár nem, Romániának mindig számolnia kell azzal, hogy újonnan szerzett gazdag határtartományát a fegyverek erejével kell megvédenie. Egy ilyenféle háborúban teljesen reménytelen lenne a helyzete mindaddig, amíg nyugati szomszédja nem őszinte barátja. Erdélynek Romániához való csatolásával egy és háromnegyed millió magyar került román uralom alá. Ezeknek a magyaroknak zöme annyira össze van keveredve a túlsúlyban lévő román és német lakossággal, hogy Magyarország beletörődött az elvesztésükbe. Azonban közvetlenül Magyarország jelenlegi határán túl két szoros tömbben kb. 600 ezer magyar él. Ezeknek Romániához való csatolása egy stratégiai vasútvonal miatt történt. Ily csekély fontosságú okok miatt nem lenne szabad Közép-Európában a háborús veszélyt fenntartani.

Hasonló a helyzet Csehszlovákiával. Csehszlovákia, amelyikhez a békeszerződés több, mint 1 millió magyart csatolt, egy szép napon ugyancsak szembekerülhet Németországgal a 3 millió osztrák-német miatt, akiket az északi határaik mentén kebeleztek be; ezen esetben előnyös lenne rá nézve is, ha nem lennének gondjai a déli határai mentén. Annál is inkább, mert a Magyarországgal való jóbarátság, a déli határoknak egyszerű kiigazításával, első lépés lehetne a mindkét államra előnyös közös vámunió létrehozására.

Jugoszlávia, Magyarország harmadik szomszédja, a békeszerződéssel 400 ezer magyart kapott, akik az egykori horvát tartományban a Duna és a Dráva szögletében élnek. Ezekkel a magyarokkal elkeveredve kb. 300 ezer német él, akik szívesen térnének vissza magyar uralom alá. Jugoszlávia, amelynek belső és külső politikai helyzete jelenleg Oroszországot kivéve, kritikusabb, mint bármelyik európai államé, csak előnyre tenne szert, ha megszabadulna északi határán ettől az idegenfajú kisebbségtől. Az új határ, amely lényegében kevéssé térne el a jelenlegitől, meghúzható lenne anélkül, hogy érintené a horvátok érdekeit, akik mint az Osztrák-Magyar Birodalom egyik tartománya csatlakoztak a szerbekhez a Jugoszláv királyság megalakítására.

Ilyen aránylag kis változtatásokkal a Trianoni békeszerződéssel

idegen uralom alá kényszerített 3 300 000 magyarból 2 millió újra

egyesülhetne saját fajtájával. Ezzel, anélkül, hogy a békeszerződés főbb elveit megváltoztatnák vagy a középeurópai hatalmi egyen5