Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-09-01 / 3. szám

együtt őt is letartóztatták és hosszú börtönbüntetésre ítélték. A börtönből csupán 1959-ben szabadult ki, amikor egy fogolycsere keretében Nyugat-Németországba juthatott. (Neuland, 1970.7.4.)

Életrajzával foglalkozó cikkek:

Neuland, 1963.6.29.— Der Donauschwabe, 1964.3.22 (Nikolaus Engelmann és dr. Anton Petri cikkei 75. születésnapja alkalmából), Hans Weresch cikke a Der Donauschwabe 1969.3.9-i számában 80. születésnapja alkalmából.)

3. A második világháború után Franciaországba «visszatelepült» bánáti svábok szóvivője, Prof. Jean Lamesfeld Románia kommunista diktátorát, Nicolae Ceausescut franciaországi hivatalos látogatása során a «Franciaországi Bánátiak Emlékérmével» tüntette ki.

Prof. Lamesfeld ez érmét, mely egyik oldalán a temesvári dómot ábrázolja, a francia kormány által rendezett fogadás keretében személyesen adta át Ceausescunak. A fogadást követő vacsorán Lamesfeldnek sikerült Ceausescu kíséretének egyik vezető tagjával a bánáti németség helyzetéről tárgyalnia.

A dunai-németség ez opportunista, gerinctelen akcióját, mint a két világháború közti német—román együttműködés fölelevenítésére irányuló, a magyarsággal minden szolidaritást megtagadó lépésnek kell tekintenünk. (Neuland, 1970.7.4.)

4. Penovátz Antal tanárt Pacsér község a helység története terén végzett kutatómunkájáért még az elmúlt évben «Októberi díjjal» tüntették ki. Mint amatőr-régész igyekszik a község történetére vonatkozó minden anyagot összegyűjteni s szeretne azok számára egy helységtörténeti múzeumot létesíteni. A kétharmadában magyar s egyharmadában szerb község nyelvi anyagát is gyűjti és szeretne e munkájával doktorátust szerezni.

Hogy munkájáért már eddig is többrendbeli elismerésben részesült elsősorban annak tulajdonítható, hogy a község történetének szerb vonatkozásaira különös súlyt helyezett. Így szerinte Pacsér sohasem viselte a Bácsér nevet s a «török temető» ősszerb családok temetkezési helye volt. A faluban előtalált szarmatakori agyagedények alapján úgy véli, hogy a község már a népvándorlás korában lakott hely volt. (Magyar Képes Űjság,1970. június 1.)

5. A hajdani Boldogasszonyteleke helyén épült ősi magyar község, Gombos templomában az új fehér márvány főoltárt Zvenákovics Mátyás szabadkai püspök szentelte fel. Mivel a templom védőszentje Szent László, az új' főoltárt is az ő tiszteletére szentelte fel. Oltáravató beszédében Zvenákovics püspök épp ezért joggal mondhatta:

«Maradjon Gombos minden katolikusa Szent László hű fia,

szeressék rendületlenül azt, akiért templomuk védőszentje, a

sziklahitű László élt: legyenek hűek a Nagyasszonyhoz... (a

község eredeti neve hagyományait követve.) (Hitélet, 1970. jún.)

DFT-Hírszolgálat, 1970. augusztus 18.

51