Vetés és Aratás, 1994 (32. évfolyam, 3. szám)

1994 / 3. szám

A láthatatlan ’’forró drót” A Bibliában egy istenfélő királyi pohárnokról ol­vashatunk, akit Nehémiásnak hívtak. Egyszer, ami­kor a perzsa nagykirállyal beszélgetett, kényes helyzetbe került. Mit követett el? "És mondta nekem a király: Mi az, amit kívánsz? És könyörögtem a menny Istenéhez, és mondtam a királynak..." - olvassuk a Bibliában (Neh 2,4). Nem mindennapi dologról van itt szó! Nehémiás a hatalmas királlyal való beszélgetés közben igénybe veszi az Istenhez vezető "forró drót"-ot. A király észre sem veszi, olyan gyorsan történik mindez. A titkos vezeték azonban hibátlanul működik. Minden embertől vezet egy titkos drót Isten fülé­hez és szívéhez. Csodálatos lehetőség! De - és az a félelmetes benne, hogy a legtöbb titkos vezeték néma és süket marad - egyik nap telik a másik után -, és sohasem vesszük igénybe, míg végül Is­ten maga vágja azt el. Amikor az irtózatos ítélet el­kezdődött, az özönvíz korának emberei többé nem tudtak "telefonálni". A vezeték megszakadt. Minden olvasó igénybe veheti a "forró drót"-ot. Te mit teszel vele? Igénybe veszed, gyakran haszná­lod? "Telefonfülke" lett-e a szobánk, ahol sokat és örömmel beszélünk a láthatatlan forró dróton? Wilhelm Busch Г Amen Az "Ámen"-nek igen fontos jelentősége van! Hé­berül annyit jelent, hogy: hű, szilárd, egy megerő­sítési forma, amely hasonló a görög nai-hoz, a beszédre egy erős bizonyítást, helyeslést fejez ki. Már az Ószövetségben is többször előfordul ez a bizonygatás, úgy mint pl. a 4Mózes 5,22-ben, 5Mózes 27,15-ben, Nehémiás 5,13-ban. A zsoltá­rokban is található, mégpedig a 41,14-ben, 72,19; és a 89,53-ban. Az Újszövetségben is a gyülekezet ámen-e 1 vála­szol (lKor 14,16). Istennek dicsőítése, megerősí­tése bizonygatás formájában. Áldást kimondóan ol­vassuk a Róm 1,25-ben, 9,5-ben 15,33-ban, az lTim 1,17-ben, lPt 4,11-ben és más helyeken. így magyarázható a 2Kor 1,20-ban is ez az Ige: "Mert valahány ígérete van Istennek, azokra Őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk." A beszélő, szóló megerősítésként előre azt szokta elmondani, ami még következik: Bizony, bizony, ámen, ámen, mondom nektek. Jézus pl. előre meg­erősíti, amit még azután mond. Jánosnál kétszer, azután a Máté 5,18-ban, Lk 4,24-ben, Márk 3,28-Csend legyen! Uram, szeretnék csendesen lenni mélyen, mélységesen. Nem mondani igen vagy nem, hogy ez kicsiny, az nagy legyen. Nem! Csendbe', csendbe csendesen, pihenni csendben, csendesen. О lásd, akarom, csend legyen! Csend, öröm tiszta fényiben! Csend, ha kereszt súlyát viszem, nevet a szív, vagy sír a szem. Belül a mélyben csend legyen! Belül a mélyben csend legyen! О jöjj, Te segíts csendesen lenni, mint arany tűzbe benn, míg megtisztíthatsz teljesen, míg rajtam képed megjelen. Segíts engedni csendesen! Segíts engedni csendesen! Hála, hogy szabad csendesen nyugodnom szent végzéseden. Csendben vezetsz Te szüntelen, mígnem enyém hazám, a menny. Milyen boldogság énnekem: szabad nyugodnom csendesen! (németből ford. Túrmezei Erzsébet) 4 ban olvashatunk erről. Ezek az igék mind Istennek hozzánk való hűségét bizonyítják. Az imádság végén kimondott ámen az Istenhez va­ló bizodalmunkat fejezi ki, valamint szívünk óha­ját, hogy megvalósuljon az Ő akarata, vagy pedig általunk teljesüljön. Kimondjuk szánkkal az igent, és cselekvésünkkel az áment. Ez a hívő szívnek a felfelé vezető útja, az eszmétől, az elképzeléstől a valósághoz, a megvalósításhoz, a szótól a tettig. Kifejezi óhajunkat, miután látjuk Istennek a lényét, és a teremtésén nyugvó teljes tetszését, annak egységre jutásában, egyetértésében és megvaló­sításában. Vida Sándor * * * GONDOLA TAIMA T IS Gondolataimat is ismered, érted szavam, ha nincs is még kimondva. Bárcsak mindegyik ékes, tiszta volna, s lehetne méltóbbképp dicséreted. F. L. 69 vetés és aratás 32/3. 1994

Next

/
Thumbnails
Contents