Vetés és Aratás, 1991 (29. évfolyam, 1. szám)
1991 / 1. szám
Amikor az a kisfiú, aki később az 58. zsoltárt írta, megfigyelte a csigákat, megtanult velük kapcsolatban valamit, amit a 9. versben írt le. Amikor a csiga elpusztul, nem marad utána csontváz, sem kövület, mint más élőlények után. Mert háza nem tartalmaz aragonitot, és ezért egyszerűen szétfoszlik. A zsoltáros ezeket a gondolatokat átvitte az életre. Azt mondja (a 8. versben), reméli, hogy ellenségének nyilai széttöredeznek, és ő maga szétfolyik, mint a csiga a nyálában. Az emberek mindig is háborúskodtak, különböző módon, de Isten nem akarja, hogy gyűlöljék egymást és harcoljanak egymás ellen. Jézus Krisztus azt tanította, hogy „szeressétek ellenségeiteket” és hogy „boldogok a békességre igyekvők (békeszerzők)”. A keresztyéneknek segíteni kell abban, hogy az ellenségekből barátok legyenek, és hogy a pusztító fegyverek szétfoszoljanak, mint a csiga a kőzetben. Gondolkozz el rajta: Tudjuk, hogy ezen a világon mindig lesznek háborúk és viszályok, de kérjük Istent, ne engedje, hogy ebbe beletörődjünk. A békesség útját keresnünk kell. FRISS, MINT A HARMAT Mint hajnal méhéből jött harmat, olyan a te ifjúságod” (Zsolt 110,3). Még kicsik voltunk, amikor már megtanultuk, hogy mi a harmat: amikor mezítláb szaladgáltunk a fűben, és közben lábunk vizes lett. Vajon gondolkoztunk-e már azon, hogyan kerül oda a harmat, és mit tesz ott? Tiszta, felhőtlen éjszaka a legjobb előfeltétele annak, hogy harmat képződjék, mert akkor gyorsabban lehűl a fű szála és levele, és ahogy a lehűlt fű érintkezésbe kerül az éjszakai levegővel, vízcsöppek képződnek rajta. Ezt a folyamatot nevezzük kondenzációnak. Ha a talaj túlságosan lehűl (mégpedig fagypont alá), akkor a harmatból dér lesz. Esőben gazdag vidékeken is a növények fejlődésében bizonyos mértékig segít a harmat, de a száraz és trópusi vidékeken döntő a jelentősége. A pusztaságban a növények élete hosszú időn át a harmatképződéstől függ. Palesztinában is szükség van a harmatra, mert az ország egyes részei a nyári négy hónapban szinte teljesen eső nélkül maradnak, és napközben nagyon meleg van. A Földközi-tenger felől jövő hűvös szelek hozzájárulnak a harmat képződéshez; de a forró sivatagi szelek szárazon tartják a talajt, és pusztító a hatásuk, ha sokáig tartanak. Ennek a zsoltárnak a szerzője az Úr Jézusról szól, és beszél azokról a nehézségekről, amelyekkel Jézus Krisztusnak szembe kell találkoznia. Az Úr Jézusnak nehéz lesz a feladata, mert munkásságának sok lesz az ellensége. A zsoltáros prófétai módon arról szól, hogy Isten minden napra elegendő erőt ad neki; éppúgy, ahogy a harmat mindennap leszáll, és felüdíti a növényeket és a földet. Életünk tele van olyan feladatokkal, amelyeket te meg én nem szeretünk, és mégis véghez kell vinnünk. El kell végeznünk azokat, mert szüléink, tanáraink, barátaink, vagy Isten megbíztak velük. Olykor egyszerűen azért végzünk el valamilyen nehéz munkát, mert tudjuk, hogy az jó és helyes. Az ilyen napokon, amikor nehéz munkát kell végeznünk, miénk Isten ígérete. Minden napra megadja a szükséges erőt, ugyanúgy, ahogy a harmat megitatja a forró, szomjas földet. Gondolkozz el rajta: Uram, ma olyasmit kell tennem, amit nem szeretek, és ami nehezemre esik. Adj erőt és vidámságot, hogy jól végezzem el azt. Isten védő kezén Félelem, gond nélkül boldogan élhetünk. Isten védő kezén pihen az életünk. Mért aggódunk mégis? Mért gyötör félelem? Hisz Istennél jobban nem szeret senki sem. Ö még azt is védi, ki szent nevét bántja, szíve bűnbánatát türelmesen várja. Szánó szeretete mindenkit betakar, mert nem elveszteni, megmenteni akar. Bizalommal mehet Hozzá minden ember. Mentő szeretete mélyebb, mint a tenger. Pecznyik Pál 18
