Vetés és Aratás, 1990 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 3. szám
Eletváltozás ,yAmikor azután beszállt a hajóba, kérte őt az előbb még megszállott ember, hogy mellette maradhasson. Ő azonban nem engedte meg neki ezt, hanem így szólt hozzá: »Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett az Úr veled, és hogyan könyörült meg rajtad.« Az pedig elment és hirdetni kezdte a Tízvárosban, milyen nagy dolgot tett vele Jézus, amin azután mindenki csodálkozott” (Mk 5,18-20). A Bibliának ebben a különös fejezetében óriási életváltozás történik. Sok hasonló történet van a Bibliában, de talán ebben látszik legszembetűnőbben, hogy milyen óriási változás történik az ember életében a Jézussal való személyes találkozás hatása alatt. Arról van itt szó, hogy Jézus kiragad egy embert a maga teljesen reménytelen helyzetéből, és hogyan folytatódik tovább az ilyen ember élete. Az Ige sosem azért szól hozzánk, hogy csupán hallgatói legyünk, hanem azért, hogy közben a mi életünkben is változás menjen végbe Isten Szelleme által. 1. Ha volt valaha is reménytelen eset, önmaga, családja és a társadalom számára elveszett, nyomorult ember, akkor ez a gadarai kétségtelenül az volt. A Biblia leírása szerint rettenetes állapotban volt ez a szerencsétlen lélek; sátáni erők tartották megszállva. Démonikus erők kerítették hatalmukba és gyötörték. A megszállott ember nem elmebeteg, hanem olyan ember, aki démoni befolyásokra különösen érzékeny, és éppen ezért válik a sátáni romboló erőknek szinte egészen akaratnélküli eszközévé. A Biblia, amikor a Sátánról beszél, azt a gonoszt, azt a rosszat érti, amely hatalmasabb az embernél, amelynek emberfölötti hatalma van, s amelynek befolyása alá kerül az ember. Sose valahol kívül keressük az ördögöt a világban, hanem inkább belül, önmagunkban. Ne ringassuk magunkat illúziókba! A gadarai megszállott története élesen rajzolja elénk a sátáni romboló erők hatását egy ember életében. Kárt tesz önmagában, a legocsmányabb helyeket keresi, és ott érzi jól magát. Kiközösíti magát a társadalomból, rátámad arra, aki útjába áll, reszketnek tőle az emberek. Lealjasodik és elveszti minden morális érzékét; elhagyja családját, pokoli szenvedélyei vannak - és közben iszonyúan szenved. És nem segít rajta könny, rábeszélés, se jó szó, se kemény szó, egyszerűen nem lehet megfékezni semmivel. Ha jól meggondoljuk, nem is olyan ritka jelenség ez ma sem, ha talán nem is ilyen végletes formában, mint itt olvassuk. Va-Gadarában Innen mindenki csak menekül, félelmes sziklák, barlangok közül. Egy ember üvölt, őrjöng, tombol itt, ha megkötik, szaggatja láncait. Pőrén bolyong a sírboltok között. Belé seregnyi ördög költözött. Innen a környék népe menekül. Valaki itt száll partra, egyedül. Az őrjöngő fetreng lába előtt. — Eredj ki, tisztátalan lélek, hagyd el őt! A z szól, kinek nagyobb hatalma van! (Egy disznónyáj a tengerbe rohan.) Emberséget — ruhát felöltve már egy gyógyult ember ül lábainál. De város-szerte keserű a vád:- Jövevény, távozz, hagyd el Gadarát! Hadd tomboljanak nálunk démonok. Míg itt vagy: disznónk veszélyben forog! És a megújult ember útra kelt. Vallotta: Benne helyreállt a Rend. Tíz városon át hallatszott szava. (De hogy veled mi lesz, Gadara?!) Siklós József 67
