Vetés és Aratás, 1990 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 1. szám
EGYEDÜL? Amikor egyedül van az ember, olyan csüggedt és elesett és balga is! Az Ige elmond egy rég megtörtént esetet, Péterét, aki megtagadta Urát a főpap udvarán, mert lelkében oly egyedül volt! Bele is halt volna talán, ha JÉZUS KRISZTUS meg nem látja, de látta őt, és kiderült, míg átmosta könnyei árja, hogy nem volt ott sem - egyedül. Füle Lajos keletkezéséről, a reménytelenségre és az istenkáromlásra csábításról. Megmutatja továbbá, hogyan működik közre ebben Mózes törvénye éppen úgy, mint az ördög, a halál és a pokol. Bunyan úgy találta, hogy a Szentírás mellett ez is igen fontos könyv a kísértések közt vergődő ember számára. Az angol polgárháborúban az ún. csonka parlament 1649-ben halálra ítélte és kivégeztette I. Károly királyt, de az ezt követő belső forrongásban kemény üldözés várt azokra, akik nem hajoltak meg az uralkodó önkény előtt, amely nem tűrte többé az evangélium szabad hirdetését, és elítélte az „engedetleneket”. így került börtönbe John Bunyan is. Kiengedték volna, ha abbahagyja szolgálatait, de ő mind a menekülés lehetőségét, mind a megalkuvást visszautasította, kijelentvén, hogy: „ha ma kiengedik, holnap ismét prédikálni fog”! Ezzel nehéz sorsot vállalt: feleségét a négy gyermekkel magárahagyta, önmagára sem várhatott más - még kiszabadulása esetén sem-, mint éhezés, fázás, koldusbot: szenvedés. Tizenkét évre ítélték. A börtön a Bedford melleti folyón átvezető hídra volt építve. Komor, rideg építmény volt, amelyet Bunyan A zarándok útjá-nak elején barlang-nak nevez. Ugyanakkor éppen ez a ház lett Bunyan által az intés és a vigasztalás hajléka. Kívüle még sokan voltak ott a hitük miatt bebörtönözve, és 6 nem habozott számukra az Igét hirdetni és velük imádkozni. Fogolytársain kívül is sokan jöttek az egész környékről, hogy meglátogassák, kétségeikben és lelkiismereti problémáikban tanácsot kérjenek tőle. Cellája csöndjét arra használta fel, hogy elmélyedjen a Szentírás szövegében és szellemében; itt keletkeztek legfontosabb művei. Költői elmélkedései a fogságból, Bővölködő kegyelem címen megjelent önéletrajza, hitvallása, és kivált A zarándok útja. Egész irodalmi tevékenysége nem kevesebb mint 60 kisebb-nagyobb kötetet tesz ki. Ily módon mint fogoly, sokkal szélesebb körben hathatott, mintha szabad emberként fejtette volna ki igehirdetői szolgálatát. Az Úr oly kedvessé tette őt a börtönőr előtt, hogy az egy ideig sok szabadságot engedélyezett számára. Meglátogathatta családját, sőt prédikálhatott a környező falvakban és erdőkben. Azt mondják, hogy a Bedford környéki újszövetségi gyülekezetek közül nem egy az ő akkori éjféli igehirdetéseinek köszönhette keletkezését. A börtönben megtanulta a paszománykészítést, hogy családjának némi anyagi segítséget nyújthasson, szelleme azonban szüntelenül munkálkodott. Az egyre behatóbban megismert Szentírás tanításait akarta írásaiban embertársai számára megkapóvá, érthetővé és saját életükre alkalmazhatóvá tenni. Amikor Bunyan 1672-ben elhagyta a bedfordi börtönt, 44 éves volt. Szabadulása után egyik első cselekedete volt, hogy kérvényt nyújtott be: engedélyezzék a szabad prédikátori tevékenységét és az összejövetelek tartását a bedfordi és a szomszédos grófságokban. Tevékenységének 25 prédikátor köszönhette szabad szolgálatát, és 31 összejöveteli hely zavartalan használatát. Mint lelkigondozó, fáradhatatlan volt. Újra elkezdte irodalmi tevékenységét, és számos olyan művet írt, amelyek nyomán áldották még az emlékét is. Teljes erejével 26
