Vetés és Aratás, 1990 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 1. szám
Melyik egyház marad fenn mindörökké? Olyan világban élünk, ahol minden az enyészet felé halad. Országok, világbirodalmak, városok, ránkhagyományozott törvények, jólismert rendszerek — minden változik és pusztul. Az egész teremtett világban egyetlen törvény, a múlandóság törvénye uralkodik. Nem nyomasztó-e, nem kétségbeejtő-e ez a tudat? Mi haszna az ember munkájának? Semmi sem marad meg? Semmiről sem mondható, hogy örökké megmarad? Az Úr Jézus Krisztus beszél valamiről, ami sohasem múlik el, hanem örökké megmarad. Egyetlen kivétel van a múlandóságnak ez alól a mindent magába foglaló törvénye alól, ez pedig az az építmény, amelyik a „sziklára” épült: az Ür Jézus Krisztus Gyülekezete. „Én ezen a kősziklán építem fel Gyülekezetemet, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta” - ígéri. Jézus fenti szavaiban öt dolog érdemel különös figyelmet: 1. Az épület: a Gyülekezet (eklézsia=a kihívottak közössége) 2. Az építész: Krisztus: „Én... építem fel...” 3. Az alap: „ezen a kősziklán építem fel...” 4. Előre figyelmeztet a veszélyre: „a pokol kapui" 5. A megígért biztonság: „a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta”. 1. Lássuk az épületet. Az Úr Jézus Krisztus Gyülekezetéről beszél. Mit értünk Gyülekezeten? Talán nincs is még egy ilyen nagy jelentőségű kérdés. Mivel a Gyülekezet problémájának mindmáig nem szenteltünk elegendő figyelmet, Jézus Gyülekezetében és a világban olyan téveszmék terjedtek el, amelyeket hiba lenne alábecsülni. Jézus Gyülekezete nem egy épület, nem fából, kőből vagy márványból emelt templom, hanem emberek, férfiak és nők közössége. Sem a Kelet egyháza, sem a Nyugaté. Nem is a katolikus, nem is a protestáns egyházak valamelyike. A világ nem is ismeri fel az igazi Gyülekezetei. Csak olyan emberek számára válik láthatóvá, akiket Isten Szelleme tölt be. A Gyülekezet olyanokból áll, akik valóban hisznek az Úr Jézus Krisztusban. Ebbe mindenki bele tartozik, aki megtért bűneiből, hitben Urának elfogadta Krisztust, és benne új emberré lett. A Gyülekezet tagjai nem feltétlenül imádják ugyanolyan formában Istent, vagy nem is egyezik istentiszteleti rendjük, Istent azonban egyetértésben imádják. Ugyanaz a Szent Szellem vezeti mindnyájukat. A legkülönfélébb felekezetek egyházai vagy gyülekezetei csak a vázat képezik, ha azokat Isten Gyülekezetének csodálatos épületével hasonlítjuk össze. Nem azt mondja az Ige, hogy „a pokol kapui sem fognak a felekezeteken vagy intézményeken diadalmaskodni”. Ez utóbbiak csak addig maradnak fenn, amíg a Gyülekezet építése befejeződik. Isten a Gyülekezet szolgálatára hívott el, hogy mindent tegyünk meg annak építéséért, amely pedig Isten megváltott gyermekeiből áll. A Gyülekezeten kívül nincs üdvösség. 2. A Gyülekezet építőmestere: az Úr Jézus Krisztus, Ő mondja:„Én építem fel Gyülekezetemet”. Az istenség mindhárom személye szeretettel gondoskodik Jézus igazi Gyülekezetéről. Különleges oka van azonban annak, amiért gondját mindenekelőtt az Úr Jézus Krisztus vállalta magára. Elsősorban: Ő a megváltója és üdvözítője. Amikor azt mondja, hogy „felépítem”, ezzel azt akarja mondani, hogy az építés az Ő műve, Ő a hit elkezdője és bevégezője. Krisztus titokzatos Testének minden kapcsolata és minden tagja neki köszönheti a létét. A tagokat megerősíti feladatuk teljesítésére. Megőrzi őket a bukástól, sőt végig meg fogja őrizni és nagy örömmel állítja majd tisztán Atyja trónja elé. A hívőknek Ő minden mindenekben. 19