Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 1. szám
• • • Boldogok „Amikor meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és amint leült, odamentek hozzá tanítványai. Ő pedig megszólalt, és így tanította őket: »Boldogok. ..«" Máté5,l-3a Jó pár évvel ezelőtt bejárta az országot egy közkedvelt dal, amelynek ez volt a kezdősora: „Minden ember boldog akar lenni ..Ez nemcsak igaz, hanem helyes is, hiszen Isten az embert szeretetből boldogságra teremtette. Joggal kívánunk hát magunknak és egymásnak az új esztendő első reggelén boldog újévet! Ettől azonban még nem lesz boldog számunkra az új év. Meglepő módon még attól sem, amitől mi a boldogságot várjuk: pénz, magas életszínvonal, finom étel, ital mámora, szerelem gyönyöre, magasabb rang, sokféle és halmozott szórakozás... Ha megkérdezünk olyanokat, akiknek az elmúlt évben mindezekben bőven volt részük, hogy boldogok voltak-e, könnyen lehet, hogy kezük legyintése, kiábrándult és megcsömörlött arckifejezésük, cinikus szavuk az ellenkezőjéről fog vallani. „Minden ember boldog akar lenni” - de rendszerint maga sem tudja, hogyan, mi által lehet boldoggá. Isten nem csak akarja az ember boldogságát, hanem fel is tárja előtte, mi a módja a boldogság elnyerésének, mi az igazi boldogság titka. Nem az a baj, hogy keressük, hanem hogy rosszul keressük a boldogságot, ezért vétjük el. Karácsonykor az Ige testté lett, s Jézus Krisztus, akiben Isten mondanivalója megtestesült, és aki azért született a világra és azért tanított, hogy az emberek boldogok legyenek, legnagyobb igehirdetését, a Hegyi Beszédet ezzel a szóval kezdte: „Boldogok ...” Aztán még nyolcszor ismételte, s mi „boldog-mondások” alapján négy gondolatba sűrítve összegezhetjük az igazi boldogság titkát. 1. Boldogok az Istenre utaltak, a mennyei kapcsolatot igénylők. A szellemben szegények szellemi értelemben szegények, „a szellem koldusai”. Akik nem testi-anyagi vonatkozásban igényesek (jó falatok, nagy mámorok, maximális kényelem), hanem felismerik: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten Igéjével is.” Akik keresik az Istennel való kapcsolatot, a felülről származó erőt, bölcsességet, vezetést, kegyelmet. Akik erre a kérdésre: „Ki a mi Istenünk?”, így tudnak felelni: Isten személy, és minket is személynek tekint; megszólít Igéjével, és feleletet vár tőlünk. „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” Vágyakoznak - nem a saját igazuk diadalára, hanem - az Isten szerinti igazság és igazságosság érvényesülésére. Nem azt akarják, hogy nekik legyen igazuk mindenáron, hanem hogy Isten igazsága és igazságossága érvényesüljön minden áron, s ennek a szolgálatára magukat is odaszánják. Boldogok, akik számára mindennél többet jelentenek ezek a szavak: mennyek országa, Isten látása, tiszta szív. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.” Egyszer egy ateista csillagász mondta el egy előadáson:- Távcsöveimmel átkutattam a csillagos eget, de nem láttam ott Istent. Egy egyszerű, tanulatlan, de hívő hallgatója így felelt:- Majd ha tiszta lesz a szíve, meglátja Istent, mert Őt nem a távcsővel lehet meglátni, hanem tiszta szívvel! Kiderül ebből az is, hogy a boldogság legfőbb akadálya a szív tisztátalansága, a bűn, ami a szívünket beszennyezi. Jézus Krisztus nemcsak hirdeti: „Boldogok a tiszta szívűek”, hanem rámutatott Isten bocsánatára, mert kiontotta értünk vérét a kereszten, „mely megtisztít minden bűntől”. 3
