Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1989 / 4. szám

Ne féljetek! Az ember rövid életű. Háborúságokban, gondok közepette és félelemben éli le rövid életét is. Vannak, akik a gazdagsággal együtt függetlenséget és biztonságot remélnek. Mások egész életükben betegségtől retteg­nek, és mindent megtesznek betegségek megelőzésére. Már szinte a félelem beteggé teszi őket. A szülők aggodalmaskodnak felnövekvő gyermekeik jövőjéért, és a gyer­mekek erejüket és munkabírásukat vesztő szüléikért. Egyik ember otthonát, másik családját, harmadik vagyonát, a többi életét félti. Aggódunk az emberiség békés jöven­dőjéért. Rövid életünk félelemben bővöl­­ködik. Miért van az, hogy Isten gyermekei is tele vannak félelemmel és aggodalommal? Nem ismerik eléggé Urukat és Mesterüket. A félelemnek mindig hitetlenség az anyja. Ahol az aggodalom kezdődik, ott végetér a bizakodó hit, de ahol a bizakodó hit helyet talál, ott megszűnik a félelem. Ezért tanuld meg imádkozni: „Uram, növeld a mi hi­tünket!” Hogyan szabadulhatsz meg a félelemtől? Az első feltétel a jó lelkiismeret. A bűn a félelem alapoka. Adám a bűnbeesés után kezdett félni. A bűneit megváltó és bocsánatot nyerő embernek minden félelme elmúlik. Aki Krisztus vérén megtisztított lelkiismerettel jár, az békességet talál és Isten gyermekei­nek biztonságos útján halad. A másik feltétel az engedelmesség. Aki rálép az engedelmesség útjára, az a Szent Szellem vezetése alatt marad. A Szent Szellemnek pedig a békesség és öröm mindig velejáró gyümölcse. Az engedetlenség megszomo­­rítja, elűzi a Szent Szellemet, megzavarja a békességet és helyet ad a félelemnek. Harmadik feltétel az imádság. A félelem nélküli rettenthetetlenség kegyelmi ajándék, amiért nap nap után, sőt percről-percre tusakodva kell imádkoznunk. Az imádság tart állandó kapcsolatban Uraddal. Az imádságon át szívedbe békesség és biztonsá­gos nyugalom árad. A félelem mentes szí­vért kitartással tusakodni és hűségesen imádkozni kell. Mikor a félelem megkör­nyékez, légy tudatában: Isten szeret engem. Nem szentségemért, ártatlanságomért, hű­ségemért könyörületes hozzám, hanem in­kább gyengeségem, romlottságom és bű­neim miatt. Érzéseink elszíntelenednek, ta­pasztalataink feledésbe mennek, járásunk meg-meg inog. Hűségünk, kitartásunk ha­mar véget ér, de Isten szeretete nem válto­zik. Isten hű marad. A kereszthez mindig szabad az út. Nem zárhatja el semmiféle hatalom. Gyengesé­gem, bukdácsolásom és vétkeim sem emel­hetnek gátat. Kifogyhatatlan kegyelem vár minden megtérő bűnösre. Lehet-e okunk egyáltalán félelemre? A jó és a rossz, a nehéz és a könnyű, a vágyott és a semmiképpen nem kívánatos, mind javamat munkálja Isten kezében. Miért nyugtalan a szíved? Mitől félsz? Bízzál az Úrban min­denkor! Ha bármi riaszt, rémít és aggoda­lommal tölt el, légy csendben és halld meg a Szentírás annyiszor ismételt, erősített és szí­vünkre helyezett biztatását „Ne félj, mert én veled vagyok; kiálts hozzám és megfelelek és nagy dolgokat mondok neked.” Ezt mondja az Úr, aki megvalósítja azt! Békesség A békesség eredeti kifejezése héberül: sa­­lom. Védelmet, biztonságot, menedéket je­lent. A „béke veled” köszöntés azt jelentet­te, hogy az illető vándorlása alatt oltalmat, menedéket találjon. Azt is jelentette e békes­ség-kívánás, hogy menedéket találj, legye­nek jó szövetségeseid, jó kísérőid minden ellenséges támadással szemben. A békesség a keleti embernél nem belső lelki állapot, közérzet, hanem az élet külső dolgaiban kívülről kapott ajándék. Mi is ezt értjük békességen. Akinek igazi békessége van, az Istennél van. Ezért van biztonságban a go­nosz hatalmasságok ellen. A békesség leg­mélyebb alapja, amin minden külső békes­ség felépül és nyugszik: az Istennel való békességünk. Isten a békesség Istene. A békességet Isten Jézus Krisztus váltságában 105

Next

/
Thumbnails
Contents