Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 4. szám
Jézus Krisztusban megjelent az Isten! „Fülöp így szólt Jézushoz: »Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!« Jézus erre azt mondta: »Aki engem lát, az látja az Atyát... az Atya, aki énbennem lakik, énáltalam viszi véghez az Ő cselekedeteit«” (Jn 14,8-10). Fülöp életünk legnagyobb igazságát mondja ki: Ha megmutatod nekünk Istent - vagy így is mondhatjuk: ha közel hozod hozzánk Istent az elég nekünk! Nincs a világnak még egy olyan orvossága az emberiség számára, mint maga Isten, aki mindent teremtett, tudja legkisebb bajunkat, életünk minden apró-cseprő problémáját. Ady Endre ezt gyönyörűen fejezi ki: „Fejednek hulló hajszála, feljegyzett bú nála!” Sokaknak a lakásában ott található a Házi áldás. Utolsó mondata így hangzik: „Hol Isten, ott szükség nincsen.” Ennek igazságát valahogy minden ember érzi. Aki egyszer megragadta Istent, az tudja, hogy ahol Ő van, ott emberi létünk teljessé lesz, ott nincs többé hiány, ott a megelégedés, a bölcsesség, sőt az anyagi szükség is betöltetik. Isten valóban elég nekünk, ahogy Fülöp mondja, s ha valami probléma mégis fennáll, úgy az csak az, hogy hitünk sokszor lebénult karjával nem bírjuk megragadni az Istent. Az Úr Jézus szemrehányóan válaszol Fülöpnek: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát” (14,9). Jézus szemrehányása jogos: Fülöp ott élt Jézus közelében, s az Isten világába naponta bepillantást kapott. A vaknak megjött a szeme világa, a szegényeknek hirdeti etett egy sohasem hallott örömhír, ötezren jóllaktak két halból és öt kenyérből, Jairus leánya feltámadt... Olyan mérhetetlen erők léptek működésbe Jézus jelenlétében, hogy az akkori tudósító nem győzi mondani: Mindnyájan csodálkoztak... vagy egyszerűen hihetetlennek tűnt a szemük előtt mindaz, ami végbement. Jézus Krisztusban megjelent Isten ereje, bölcsességében az Ő igazsága, tetteiben a világ számára mindennapos csodává lett az emberi élet újjáteremtése. Észre kellett volna venni Fülöpnek, s észre kell vennünk nekünk is, hogy ahol Jézus Krisztus megjelenik, ott Isten teljhatalma, mindenhatósága, igazsága lép az élet színterére. Hogy a te s az én életem sokszor unott, üres, hiányos, annak egyszerű a megoldása: hiányzik belőle az isteni, a szent olaj, Isten életfenntartó, tápláló, csodatevő ereje. Egyszóval - hiányzik belőle Jézus Krisztus. Úgy kell megfogalmaznunk ezt az egyenletet, a Biblia teljes igazságát: Isten egyenlő Jézussal, vagyis Isten annyi, mint Jézus. Ha Jézus korában egy másik bolygóról leszállt volna valaki a Földre és annak lett volna olyan elektromos mérőműszere, azonnal észrevette volna, Jézus Krisztus emberi formájában egy tökéletes, egy más minőségű, egy teljhatalommal bíró személyiség lépett be az emberi világ szegényes környezetébe: maga az örökkévaló Isten! Simon ezt felismerte, ezért lett belőle kőszikla, Isten Gyülekezetének fundamentuma. Sault vaksággal kellett megverni és térdre kényszeríteni, s azóta nagy emberek mindegyike megrendítő találkozásokban számolt be lelke nagy élményéről: Jézus Krisztusban ott van az Isten. Az egyik 400 évvel ezelőtti magyar Biblia verses bevezetésében olvassuk: „Próféták által szólott rigen niked az Isten, az kit ígért, végre megadta Fiát!” A Budai Gergely féle bibliafordításban világosan kifejezésre jut ez: „Az Atya, aki állandóan énbennem marad, Ő munkálkodik általam.” Jézust úgy mutatja ez az igerész, mint aki tökéletes kontaktusban van Istennel. Azért kellett Szent Szellemtől fogantasson, hogy a bűnnek semmiféle eredendő bacilusa meg ne fertőzze, s a tökéletes érzékelőképesség benne mint ember-99
