Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 1. szám
Túrmezei Erzsébet A refrén A 136. zsoltár visszhangja „Mert örökkévaló az Ő kegyelme"- olvasom újra meg újra, mint csodálatos, ujjongó refrént, akár a teremtés csodáit zengi a hárfa húrja, akár Isten népének útja vonul végig az éneken át vereségeken, győzelmeken. Mintha mindennek az az egyetlen, drága titka lenne, hogy „örökkévaló Isten kegyelme". így lehet mindenki életének, mindegyikünk élete énekének refrénje, visszatérő, szép sora. Jó volna megkeresni, rátalálni, a megtett utat visszaemlékezve, mégegyszer végigjárni mélységeken, magasságokon át. Odatehetnénk-e minden után a zsoltár visszatérő, szép sorát: „mert örökkévaló Isten kegyelme"? Életem énekének refrénjét keresem. Szálltak az évek. Vitt az út át örömökön, szenvedéseken. De nincs, amit Megváltóm keresztjének ragyogása át ne ölelne! Azért volt minden, és azért lesz minden, „mert örökkévaló az Ő kegyelme"! („Most élni - küldetés” című verseskötetből) amit Isten tőlünk hallani akar, mert ez az ö szeretett Fiának a szava. Nagy kegyelem, hogy Isten megmondja nekünk, miként szólhatunk hozzá, és hogyan juthatunk közösségre vele. Úgy tehetjük meg ezt, ha Jézus Krisztus nevében imádkozunk. Ezért kaptuk a zsoltárokat, hogy megtanuljuk ezeket Jézus Krisztus nevében elimádkozni. A tanítványok kérésére az Úr Jézus a Miatyánkot adta nekik. Ebben benne van KARVEZETŐ „KI MIT TUD?” 1. Kit neveztek „Izráel kedves dalnokáénak? 2. Milyen tiszte volt Aszáfnak, Etánnak és Hémánnak? 3. Milyen eseménynél énekelt angyali kar? 4. Melyik asszony énekelt: a) szabadulásról éneket, b) győzelmi éneket, c) dicsőítő éneket? 5. Ki a szerzője az „Énekek éneké”-nek? 6. Ki mondta ezt: „Űj éneket adott a számba”? 7. Hány éneket írt Salamon? 8. Melyik oratórium szól: a) egy nagy ember elestéről asszonyi furfang által, b) az Ó- és ÚSZ közötti idők nyugtalanságáról? 9. Ki írta: a) „Messsiás”, b) „Illés” című oratóriumot? 10. Milyen alkalomkor látott Jézus fuvolásokat és zajongó sokaságot? Megfejtésük a 13. oldalon mindaz, amiért imádkoznunk kell. Ami belefér a Miatyánk kéréseibe, az helyes imádság, aminek viszont nincs helye a Miatyánkban, az nem imádság. A Szentírás minden imádsága összefoglalva megtalálható a Miatyánkban. Mérhetetlen tágasságába be tudja fogadni valamennyit. A Míatyánk tehát nem teszi fölöslegessé őket, hanem azok csak a Miatyánk mérhetetlen gazdagságát mutatják, éppúgy, mint ahogy a Miatyánk jelenti a többi imádság koronáját és egységét. A Zsoltárok könyvéről azt mondja Luther: „Összetartozik a Miatyánkkal, és a Miatyánk összetartozik vele, úgyhogy egyiket a másikból nagyszerűen megérthetjük és a kettőt kitűnően egybehangolhatjuk.” így tehát a Miatyánk a próbaköve annak, hogy Jézus Krisztus nevében vagy a magunk nevében imádkozunk. Megvan tehát a jó oka annak, hogy a Zsoltárok könyvét gyakran egybekötik az Újszövetséggel. A Zsoltárok könyve Jézus Krisztus Gyülekezetének az imádságos könyve, hozzátartozik a Miatyánkhoz. D. B. 10
