Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 4. szám
Modern ember az a forradalmárkodó, aki festékesbödönnel és festékszóró pisztollyal okkult jeleket ken a falra? Mit szóljunk viszont a teológiai felvilágosítás hatására időközben meghonosodott kifejezésekhez: „A modern ember nem tudja megérteni Jézus Krisztus helyettes áldozatának tanát.” „Egyszerűen nem lehet elvárni a modern embertől, akinek természetessé vált a villanykapcsoló, hogy angyalokban és démonokban higgyen.” (A tévedések elkerülése végett: A keresztyének nem az angyalokban és démonokban hisznek, hanem Istenben, az Atyában, a Fiúban és a Szent Szellemben. Isten Igéjéből azonban tudják, hogy vannak angyalok és démonok!) Mit szóljunk ahhoz a kijelentéshez, hogy a Biblia normái nem érvényesek a modern emberre? Mit tartsunk azokról a kijelentésekről, amelyek mind így kezdődnek: „A modern embertől nem lehet kívánni, hogy..amiben az is benne van, hogy ha valaki ma él és ennek ellenére megteszi, vagy elhiszi, nem modern ember, hanem örök tegnapi, aki talán megfelelő felvilágosítás és a megfelelő csoport kényszerítő hatására talán még megtanulja. A „modern”, illetve „modern ember” fogalmak viszonylagossága miatt a fent idézett teológiai kifejezések alaptalan jelszavaknak bizonyulnak, mivel összekeverik a viszonylagos és az abszolút fogalmát. A modern ember úgymond tudni sem akar a Bibliáról. Tud valamit a Biblia egyáltalán a modern emberről? A Biblia a viszonylagos modernséget, vagyis azt, hogy ami ma modern, holnap már tegnapinak, holnapután pedig tegnapelőttinek számít, annak tekinti, ami az valóságban, vagyis „hasztalan erőlködés” (Préd 1,14), ítéletét pedig a 9. versben találhatjuk meg. Isten Igéje beszél a modern emberről is, aki modernebb az 1525-ös, 1789-es, 1848-as, 1918- as, az 1945-ös és az 1988-as év legmodernebb emberénél. Az utolsó idők emberéről beszél, aki akkor él, mielőtt Isten végső hatalmas ítélete elérkezik a földre, és utána az Úr Jézus, az Emberfia mint bíró jelenik meg. Az utolsó idők emberéről Isten Igéje két dolgot mond: Először is, ez az ember lényegében nem él másként, mint elődei. Számára is ugyanaz jelenti az életet, mint a régebbi korok emberei Elgondolkoztató ellentétek Az istentelen Bűnben született: Zsolt 51,7; elszakadva Istentől: Péld 15,29; átok alatt: Péld 3,33. A széles úton jár: Mt 7,13; tévelygésben megrögzódve: Zsid 3,10; kerüli az istenfélőket: Zsolt 1,5, Hústesties gondolkodású: Róm 8,7; bűnnel megkötözött:'Zsolt 9,17; gúnyolódó: Péld 15,12; gonoszt cselekszik: Jn 3,19. Bűnös: lPt 4,18 útja semmibe vész: Zsolt 1,6; a vége veszedelem: Zsolt 73,19; talaja sikamlós: Zsolt 73,18; nincs szószólója: Jób 9,3; örök kárhozatra jut: 2Tesz 1,9. Az igaz Újjászületett Isten által: lPt 1,3; közösségben Istennel: lKor 1,9; Isten áldásában van: Ef 1,3. A keskeny úton jár: Mt 7,14; Jézus követésében: Jn 8,12; nem a gúnyolódókkal: Zsolt 1,1. Szellemi lelkületű: Róm 8,5; megváltott: lPt 1,18-19; szereti Isten Igéjét: Zsolt 119,140; az igazság gyümölcseit termi: Fii 1,11. Győztes: Róm 8,37; Isten ismeri útját: Zsolt 1,6; öröme teljes: Jn 17,13; reménysége biztos: Zsid 6,19; nem megy ítéletre: Jn 5,24; örökké az Urnái lesz: ITesz 4,17. 103
