Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 4. szám

számára: „Ahogyan Nőé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert mint ahogy azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek egé­szen addig a napig, amelyen Nőé bement a bárkába, semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem ra­gadta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is” (Mt 24,37-39). „Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vet­tek, ültettek, építettek; de azon a napon, ame­lyen Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit. Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik” (Lk 17,28-30). Az igazán modern ember, az utolsó idők embere úgy él, mint az őt megelőző számtalan nemze­dék. Eszik, iszik, házasodik, vásárol, elad, ültet, épít. Az utolsó idők jeleivel szemben tanúsí­tott vaksága miatt ez a normális emberi élet - amely önmagában nem rossz - végzetesnek bizonyul. IDŐ „KI MIT TUD?” 1. A Biblia melyik könyvében áll legalább egy tucatszor: „ideje van”? 2. Az USZ-ben ki ír arról, hogy az alkalmat áron is meg kell vásárolni? 3. Melyik madárról olvassuk, hogy ismeri a maga idejét? 4. Mikor telik le a pogányok ideje? 5. A Cselekedetek könyvében olvasható az Úr Jézus következő mondása: „Nem rátok tarto­zik, hogy megtudjatok olyan időtartamot vagy időpontot!” Mire nézve mondta ezt? 6. Kik panaszkodtak az Úr Jézusra, aki azért jött, hogy idő előtt kínozza őket? 7. Ki tudakozódott egy csillag megjelenésének ideje után? 8. Ki írta bizalmas barátjának: „Mert én nem­sokára mint italáldozat feláldoztatom, és el­érkezett az én elköltözésem ideje”? 9. Amikor a farizeusok jelt kívántak az Úr Jé­zustól, mit felelt Ő, mit nem tudtak a farizeu­sok megítélni? 10. A Példabeszédek könyve szerint meddig sze­ret egy barát? Megfejtésük a 114. oldalon Olyan élet ez, amely megelégszik a természetes­sel és nem keresi Istent. Ez az élet Isten ítélete alá kerül: „Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszsá­gukkal feltartóztatják az igazságot. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előt­tük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra, mégpedig úgy, hogy ami nem látható belőle: örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hi­szen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságok­ra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett... Ezért kiszolgáltatta őket az Isten szívük vágyai által a tisztátalanságnak, hogy meggyalázzák egymás testét. Akik az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, azok a te­remtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett, aki áldott mindörökké. És mivel nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismere­tükben, kiszolgáltatta őket az Isten az erkölcsi ítéletre képtelen gondolkodásnak, hogy azt tegyék, ami nem illik” (Róm 1,18-21.24-25.28). Másodszor pedig Isten Igéje az utolsó idők em­beréről, az abszolút modern emberről jól érzé­kelhető képet rajzol, és azokat a vonásokat emeli ki, amelyek megkülönböztetik a korábbi nemze­dékektől: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis magukat fogják szeretni, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetle­nek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jó­ra nem hajlandók;, árulók, vakmerők, felfuval­­kodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent. Az ilyenek a kegyesség látszatát megtartják ugyan, de annak az erejét megtagad­ják. Fordulj el tehát ezektől. Mert ezek közül valók azok, akik belopakodnak a házakba, és rabul ejtik a bűnökkel terhelt és sokféle vágytól űzött asszonykákat. Ezek mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerhetik meg. Ahogyan Jannész és Jambrész ellenszegültek Mózesnek, úgy álltak ellent az igazságnak ezek a megrom­lott értelmű, hit szempontjából megbízhatatlan emberek is” (2Tim 3,1-8). 104

Next

/
Thumbnails
Contents