Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 1. szám
Isteni vezetés Szememmel én vezetlek téged, amerre mégy, veled megyek. Utat török, s nem árthat néked sötét völgy, vagy zordon hegyek, járj szárazon, vagy víz felett, orcámnak fénye hűn vezet. Szememmel én vezetlek téged, kegyelmem is hűn támogat. Nem engedem inogni lépted, bátran rám bízhatod magad, pusztákon át, a mennybe fel, erős karom hordoz s emel. Szememmel én vezetlek téged, beváltom ez ígéretet, ha napra nap jön, évre évek, ha szép napot ború követ, míg élted földi útja tart; s megláthatsz színről színre majd. (Németből fordította: Varga Gyuláné) vácsolnak, lándzsáikból metszókéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul” (Ézs 2,4). Akkor majd a teremtett világ is, mindenekelőtt az állatvilág - amelybe az ember bűnesete által szintén behatolt az ellenségeskedés -, békességet élvez majd. „Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever; a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. A tehén a medvével legel, fiaik együtt legelésznek, az oroszlán pedig szalmát eszik, mint az ökör. A csecsemő a viperalyuknál játszadozik, és az alig elválasztott gyermek a mérgeskígyó fajzata felé nyújtja kezét. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki, mert tele lesz a föld az Úr ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja. Azon a napon Isai gyökérsarjához fognak járulni a népek, mert zászlóként magaslik ki a népek közül, és székhelye dicsőséges lesz” (Ézs 11,6-10). Ezer éven át élnek majd az emberek itt e földön békességben. A vérrel oly bőven megöntözött földön a békesség fejedelme uralkodik majd, miután a Sátán, a békétlenség előidézője megkötöztetett. De előzőleg az Úr Jézus megöli valamennyi ellenségét, akik nem hittek szavának, és ezért nincs békességük Istennel. Azok, akik még e földi életükben nem fogadják el a békességet kínáló ajánlatot, sem nagyok, sem kicsinyek, nem mennek be a békesség eme birodalmába (vö. Jel 19,11-21). Akkor végre külső békesség uralkodik majd az ítéletek által megtisztított földön; az a béke, amelyre ma oly sóvárogva várnak az emberek. Amíg azonban a Sátán e világkorszak istene, és a békességet ott keresi az ember, ahol az nem található, addig semmiképpen nem nyerheti el. Isten már ma belső békességet akar ajándékozni mindenkinek, aki kész az Ő ítéletét maga fölött elismerni és kegyelmét elfogadni. „Békesség a földön” - ez nem üres ígéret, hanem gyakorlati valóság. De ott keresse az ember ezt a békességet, ahol az megtalálható. Ez az egyedüli hely pedig: a mi Urunk Jézus Krisztusnál található. Ha e földön háború, békétlenség és igazságtalanság is van, a hívő ember akkor is énekli: Ha Isten békéje lakja szívemet, Úgy dúlhat vihar ellenem, Nagy hittel szívem zengi ez éneket: Az Úrban, az Úrban jó nekem. Ha Sátán áll ellenem, s hálókat vet, E szó ragyog rám fényesen: Már Jézus értem mindent elvégezett, Vére megtisztított teljesen. Bűnöm terhét hordta Jézus, a Bárány, Nem hagyta azt rajt’ lelkemen, Meghalt értem ott ama kínkeresztfán, Őt dicséri hát ez énekem! 10
