Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 2. szám
minden időkre szólóan világos lett: Minden Isten áldásától függ, és aki imádkozik, az győz! Csendesség és szentség a Sinai hegyen A Sinai hegyvidék kősivatagában van néhány hegy, amely magasabb valamivel 2000 m-nél. Ezért nem lehet pontosan megmondani, melyik közülük az „Isten hegye”. Az ősi szájhagyomány szerint, amely Kr.u. a negyedik századba nyúlik vissza, ez a hegy a Dzsebel Musa (= Mózes hegye) lenne, melyet a Bibliában „Sínainak” és „Hórebnek” is neveznek. Ez 2244 m magas, és a legkönnyebben megmászható. A Katalin kolostortól kb. 3 órás gyalogút vezet fel egy kis fennsíkra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a vörös színű kőmasszívumra. Itt könnyen elképzelhető, hogyan beszélt Isten Mózeshez és Illéshez. 2Mózes 19 és 20 szerint Mózes itt kapta meg a tízparancsolatot és az ószövetségi törvényt. Amikor Illés mintegy 600 évvel később menekülése közben ideérkezett, először Isten szentségét erős szélvihar képében tapasztalta meg, amelyet földrengés és tűz követett. Ezután a csendes, lágy suhogásban meghallotta Isten hangját. Megparancsolta, hogy menjen Damaszkuszba (lKir 19,11-15). Ez kb. 800 kmes út volt a pusztaságon át. Azonban Isten csendben hangzó beszéde által erőt kapott ennek a fárasztó útnak a megtételéhez. Nem mindenki élvezheti a Sinai csendjét, de a „csendes kamrácskában” Isten beszédének az erejét éppen így meg lehet tapasztalni. Ellenállás és megadás a Sionon Izráel ugyan az ígéret Földjének elfoglalásánál több győzelmet aratott, azonban elkeseredett ellenállással is szembetalálta magát. A pogány jebúsziak például úgy körülbástyázták magukat, hogy kereken 400 évig ellenállhattak Izráel követelésének. A Kidron völgy fölött állt a váruk, amelyet ők Sionnak neveztek. 2Sámuel 5,6-7-ben olvassuk, hogy Dávid és emberei ezt az erődítményt egy aknán át előrenyomulva hogyan foglalták el. Dávid ezután Hebrónból a Sión hegyére helyezte át a székhelyét. Mivel 33 évig ott élt és uralkodott, ezt a helyet Dávid városának is nevezték. Később fia, Salamon, ide jelölte ki és építette fel a zsidó templomot, ahová Izráel népe kerek 1000 éven át gyülekezett össze istentiszteletre. Jézus és az apostolok is itt prédikáltak. Sok hitetlen ember adta fel belső ellenállását Krisztussal szemben és fogadta el öt így Urának (Csel 3-4). A hegy megpillantása ezért arra bátorít bennünket, hogy egyetlen ember sem reménytelen eset. Legyőzhető a legkeményebb ellenállás is Jézussal szemben. Kegyelem és békesség túlélik a hegyeket Olyan hegyen is történtek sorsdöntő események, amelyek a Bibliában nincsenek név szerint megemlítve. Jézus egy hegyen mondta el a boldogság-mondásokat (Mt 5). Előszeretettel imádkozott hegyeken (Mt 14,23). A Sátán is egy hegyen kísértette meg öt (Mt 4,8), és egy hegyen hallották a tanítványok, amint egy hang a felhők közül ezt mondta: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, öt hallgassátok!” (Mt 17,5). A Golgota dombján feszítették Jézust keresztre, és az Olajfák hegyéről vitetett fel a mennyekbe. Zakariás 14,4-5 bizonysága szerint Jézus egykor ezen a hegyen fog láthatóan visszajönni. FELELETEK a 41. oldal kérdéseire 1. Kígyó és sáska. 2. a) bolha (lSám 24,15), b) sáska (Mt 3,4). 3. „Kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek” (Mt 23,24). 4. A döglött légy (Préd 10,1). 5. Moszkitó. 6. A restnek a hangyáról (Péld 6,6). 7. Nem. 8. Kígyónak (4Móz 21,8-9). 9. Nyolcadik (2Móz 10,1-20). 10. A hangyákról (Péld 30,25). 42
