Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
Bűnbocsánat Krisztus vére által A. Fallaitze sok évig volt misszionárius Észak-Afrikában. Egy alkalommal nagy hallgatóság előtt a következő történetet mondta el: Egy misszionáriusnő azt a vezetést kapta, hogy látogassa meg azoknak a nomád araboknak a sátrait, akik annak a városnak a közelében sátoroztak, ahol ő élt. Egy sátorhoz ment, ahol mély szomorúságba és aggódásba merült asszony állt. Belépve egy arab kisfiút látott a gyékényen feküdni betegen, lesoványodva, és nyilvánvalóan tüdőbajban szenvedett. Megkérdezte az édesanyát: Ha Isten hallgat Most úgy érzed, hogy Isten jó, ezt suttogja a csendes szél, virágok, versek és szívek szavában hozzád Ő beszél. De megnyílhat előtted is a kísértésnek mély tava, midőn úgy véled, nincsen az Úrnak sem hozzád szava. Ha látod, hogy Isten hallgat, és nem hallgatja meg imád, a szorongás óráiban enyhületét nem hinti rád: ne hidd, hogy Isten messze van, vagy elfáradt már szent keze. Nem rejtőzött el vak homály mögé áldó tekintete. Csak csendben vár, és csendben néz lelked titkos rejtekébe. Te várj Reá, s hittel borulj kísértések közt elébe. Mondd el neki, mi fáj, mi bánt! Lesz rá Istentől felelet, mert minden szükségnél nagyobb a Benne izzó szeretet! Békefi Pál- Mondhatok neki egy történetet? Miután az asszony egy bólintással beleegyezett, letérdelt a fiú mellé és elkezdte mesélni az Úr Jézus történetét, hogyan szenvedett és halt meg a bűnösökért. Elmondta, hogy verték meg, hogy koronázták meg töviskoszorúval, hogy vezették ki Jeruzsálem városából, hogy szegezték a keresztfára és hagyták meghalni. Elmagyarázta egyszerűen, hogy О a mi bűneinket viselte és most a mennyben van, hogy helyet készítsen azoknak, akik Benne hisznek. A fiú lezárt szemmel feküdt, de a történet vége felé kinyitotta a szemét, és úgy tűnt, hogy valami érdeklődést mutatott a történet iránt. A misszionáriusnő elment és másnap visszatért. Amikor újra elmondta a történetet, hangsúlyozta azt a tényt, hogy Jézus Krisztus vére a fiú bűneiért is folyt, és érvényes őrá is a bűnbocsánat, ha Jézus Krisztust a szívébe fogadja. Ez alkalommal a fiú nagyobb érdeklődést mutatott, és úgy tűnt, hogy az arca felderült az elbeszélés végén. A következő nap a misszionáriusnő úgy gondolta, valami újat kell vinnie az elbeszélésbe, ezért Jézus Krisztus születéséről beszélt. Éppen a helyet kezdte leírni, ahol Jézus született, amikor a beteg fiú felemelte a karját, és azt mondta:- Ne ezt! Beszéljen nekem a keresztről és a vérről, és a bűneim bocsánatáról. És elhangzott újra a csodálatos történet. Amikor a misszionáriusnő másnap visszatért, az asszonyt nagyon szomorúan és keservesen sírva találta; a fiú már nem volt ott a gyékényen a sátorban. Megkérte az édesanyát, mondja el, hogyan halt meg a fiú. Az anya elmondta, amikor látta, hogy a fia haldoklik, elhívta a mohamedán papot, aki eljött és hangosan olvasni kezdte a Koránt a haldokló kisfiúnak. Az édesanya zokogva mondta, hogy nagy megdöbbenésére a fiú felemelte vékony kezét, és ezt kérte:- Ne ezt! Beszéljen nekem a keresztről és a bűnök bocsánatáról! 38
