Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
A Golgotán Isten végrehajtotta saját Fián a halálos ítéletet, és ezért „aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, ...ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életre” (Jn 3,36; 5,24). Az ember olyan szívesen elmenne e kegyelem mellett, mert nem szívesen fogad el ajándékot, inkább teljesíteni szeretne valamit, felmutatni valamit Isten előtt. Isten azonban nem fogad el semmiféle ajándékot, csak egyetlen egyet: bűnös szívedet, és mindazt a bűnt, ami abban fölhalmozódott. Az önismeret bűnbánathoz és bűnvalláshoz vezet, a bűn vallás pedig bűnbocsánathoz. Csak így juthatunk vissza az élet forrásához, s ezzel az igazi, örök élethez, mert: „Akiben a Fiú van, abban az élet, akiben nincs az Isten Fia, abban nincs meg az élet sem” (ÍJn 5,12). Az első ember nem ismerte Istent mint az ő atyját. Aki azonban végigjárja a bűnbánat és hit fent leírt útját, az Isten gyermeke lesz a szó legvalóságosabb értelmében, és „Atyának” nevezheti Őt. így ítélte meg Isten a bűnt a Fián, és minden benne hívő kegyelmet talált Őbenne. Az ilyenek megigazultak és békességük van Istennel az Úr Jézus Krisztus által (Róm 5,1). Amilyen szükséges a levegő a légzéshez, annyira szüksége van minden embernek Isten kegyelmére a szabaduláshoz és a megtartáshoz. Miután megmenekültünk, azért még e gyarló testben élünk, és számolnunk kell a bennünk lakozó bűnnel. Noha helyzetünk visszavonhatatlan és végleges, Istennel mint Atyával és Istennel mint Fiúval való kapcsolatunkat gyakran megzavarja a viszsza-visszatérő bűn. A bűn ugyan félretétetett, mint valami kidöntött fa, de a tönkből újra meg újra kinőnek a régi természetünk hajtásai. És ez az állapot meg is marad, amíg e földön vándorlunk gyarló testünkben. így tehát földi életünkben rá vagyunk utalva az Ő segítő kegyelmére, amely helyreállít minket a megtisztító Ige által. így mindenkor az ő kegyelméhez járulhatunk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ez a kegyelem ad erőt, , . . ír a AAester A porba írt a Mester, a porba írta a szót. Senki se tudta utána, hogy ez a szó mi volt. A porba írt a Mester, a porba írta a szívét. Szélbe dobogtak a hangok - világba futva szét. Naponta ír a Mester. Naponta nézd a kezét! Jó, ha ma lelkeden érzed: tebeléd írt Igét! Szívedbe ír a Mester, szívedbe vési a szót: „Szent feladat ez az élet: szeress és tedd a jót!" Holczer József hogy testünket és annak vágyait legyőzzük. Ezt saját erőnkből soha meg nem tehetjük. Ma még úgy terjed a bűn, mint a pestis az emberiségben és az egész teremtett világban. Az első ember vétke által jött el a világba, és keresztülhatolt az emberek minden nemzedékén. A kegyelmes Isten azonban könyörült rajtunk, mert a büntetést az Ő szeretett Fia szenvedte el. A mennyből való „második Ember” elvette bűneinket, és most már mindenki megszabadulhat és meggyógyulhat ebből a halálos betegségből, és örök életet nyerhet. Ma még Isten túláradó kegyelméből élünk. De nemsokára a hívők eljutnak a hit világából a látás világába, és akkor vége lesz régi természetünk problémájának. Könny, fájdalom és halál nélküli élet lesz osztályrésze azoknak, akik itt a földön engedték magukat megtisztíttatni minden bűntől a Fiú vérébe vetett hit által. 37
