Vetés és Aratás, 1985 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 1. szám
Uj teremtés Ézsaiás 65,17-25 Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit teremtek. Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre. Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajgatás hangja. Nem lesz ott olyan csecsemő, aki csak néhány napig él, sem öreg ember, aki magas kort nem ér. Mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem ér meg száz évet, átkozottnak számít. Házakat építenek, és laknak bennük, szőlőket ültetnek, és élvezik gyümölcseiket. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy ültetnek, hogy más élvezze. Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké. Választottaim maguk élnek munkájuk eredményéből. Nem hiába fáradoznak, nem veszedelemre szülnek, mert az Úr áldott népe ez, ivadékaival együtt. Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki - mondja az ÚR. Isten célja az új teremtés. Ez veszi kezdetét már most minden újjászületett emberben. A népek életében pedig ez a megújulás Izráel népénél kezdődik el, majd az ezer éves birodalomban (Jel 20,6) éri el tetőfokát ezen a földön. Akkor mindenkinek kiteljesedett és örvendező élete lesz. Magában a természetben is megszűnik majd a létért való küzdelem. Mindez azonban csak átmenet a teljes megújulás felé, amikoris Isten új földet és új eget teremt, ahol az Ő uralmát semmi sem gátolja. Ez az „uralom” viszont elkezdődhet már ma és most mindenkiben, aki életét egészen Jézus Krisztusra bízza. Isten gyermekeiben az új teremtés zálogaként azonban már most ott lakozik Isten Szelleme. Dicsérjük és magasztaljuk ezért mennyei Atyánkat egész életünkkel! 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 5
