Vetés és Aratás, 1984 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám
A pogányok is hisznek valamilyen halhatatlanságban. Isten gyermekeinek ennél többjük van: ők a föltámadásban hisznek. A föltámadott Megváltó megmutatja nekünk, hogy mivé leszünk. Új testtel ajándékoz meg bennünket. Ezért meg is fogjuk egymást ismerni ismét az örökkévalóságban. A szemek látni fognak, a lábak járni és az ajkak beszélni tudnak majd. Az Úr nem hagy bennünket bizonytalanságban. Már most tudjuk, hogy mi vár ránk. így húsvét élő reménységgel ajándékoz meg bennünket. Milyen nagyszerű húsvéti ajándék! Isten gyermekeinek többé már nem kell félni a haláltól; ók tudják, ez csak átmenet, átlépés az örök életbe. A földi élet utolsó órája számukra nem az elválás órája, hanem a megváltás órája, melyben megtapasztalhatják az átmenetet a hitből a látásba. Livingstone mondja: »A halál dicsőséges történés annak, aki ismeri Jézus Krisztust.« Ha Jézus Krisztus életünk megmentőjévé lett, akkor a halál elveszti ijesztő voltát. Ha életünket odaadtuk az Úrnak, akkor Pállal együtt mondhatjuk: »Krisztus nekem az élet, a meghalás nyereség.« Mit ad nekünk a húsvét? Nemcsak élő Megváltót, hanem élő reménységet is. Jézus Krisztus, a húsvét fejedelme mondja: »Én élek, és ti is élni fogtok.« Lehet-e valami, ami olyan boldoggá és bizalommal teljessé tehetne bennünket, mint ez a húsvéti reménység? Talán eddig félelemmel gondoltál a halálodra, és nyugtalanul figyelted fogyó éveidet. De ez ne maradjon így, hiszen élő Urunk van! Krisztus föltámadott, Ő él! A te számodra is föltámadott. A te számodra is él, és szeret téged. Ő a te Megváltód akar lenni. Közel van hozzád, készen arra, hogy megáldjon. Jöjj, hallgass hívására! Keresd Őt teljes szívedből, találkozni fogsz Vele; s akkor te is felkiálthatsz: »Jézus Krisztus, az én Megváltóm él, én is láthatom ezért az Életet.« S így a húsvét bizonyosságában és örömében mehetsz tovább életed útján. D. B. A nagy segítség »Tekintetem a hegyek fölé emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad óriződ. Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője! Az Úr a te óriződ, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől. Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold. Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor« (Zsoltár 131). Messze a föld törpe lakói fölé tornyosulnak égbe nyúló hegyek. Oda néz fel a zsoltáríró, Idelenn minden olyan kicsiny, korlátolt, kiábrándító! Odafönt, hegyeknél is magasabban, van mégis valami - nem valami! Valaki! - mérhetetlenül nagy. Hozzá menekül a lélek biztonságért. Idelent is vannak jó barátaink, de az erejük véges. Jöhetnek ránk veszedelmek, amikkel a legjobb akarattal sem tudnak megbirkózni. De Ó »az eget és a földet teremtette«. Övé minden hatalom. Előtte semmi sem lehetetlen. Idelent is van szeretet, de a kitartása gyönge. Fényes napok után jöhetnek nehéz éjszakák, és legjobb barátaink is kimerülnek a virrasztásban mellettünk. De Ő »nem szunnyad és nem alszik«. El nem lankad, sem fárad, bármily hosszú a próba. Idelent is van segítség, de a figyelme gyarló. A leghívebbek sem vesznek észre minden szükséget és nem hatolhatnak bele életem minden bajába. De az Ő figyelmét semmi sem kerüli el. »Minden gonosztól megőriz.« Látja »kiésbemenetelemet«. És Ő nemcsak »segítség«, hanem »az én segítségem« akar lenni. »A te őriződ«, mondja az írás. Nekem személy szerint szól a biztatás. Dr. Victor János MIÉRTEK Sötét szárnyú Árnyékukat kísértetek, nem űzi el testetlenek csak a Kereszt és mégis vannak. vakító fénye. F.L. 37
