Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 3. szám

keresztyén szimbólumokat, a név itt van, de hiányzik az élet. Mit mond a Biblia az ilyenekről? »Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy« (Jel 3,1), és »Az ilyenek a kegyesség látszatát megtartják ugyan, de annak az erejét megtagadják« (2Tim 3,5). Vizsgáld meg magad: Van-e benned Istentől való élet, vagy pedig csak halott formákra ügyelsz! És gondold meg: Az árral döglött halak is úsznak. Amire szük­séged van, az az élet, az Istenből való élet. Friedhelm König Az igazán elveszett fiú »0 azonban ezt mondta az apjának: Lá­tod, hány esztendeje szolgálok neked, so­ha nem szegtem meg parancsodat, és te sohasem adtál nekem még egy kecskét sem, hogy mulathassak barátaimmal« (Luk 15,29). Aki így beszélt, az az idősebb testvér volt a tékozló fiúról szóló példázatban. Nagyon sokan hasonlítanak hozzá: Akik mindig jámborak, becsületesek és valláso­sak, de sohasem tudtak még örülni Isten megmentő kegyelmének. Ezek szüntelen hánytorgatják Isten előtt életük kiválósá­gát. Lehet, hogy külsőleg ez így is van. Senki sem tud rájuk mondani semmit. Isten közelében élnek, tisztelik Igéjét, pa­rancsolatait, de bensejükben mégis telje­sen idegenek Isten számára. Az idős fiú és az atya között nem állt fenn igazán szívélyes viszony. Panaszkodik aty­jának, hogy az milyen kevés örömet szer­zett neki életében. Csakhogy ő nem atyjá­val akart együtt örvendezni, hanem in­kább barátaival mulatni. Az ilyen embe­rek általában messze elkerülik Istent, amikor szórakozni akarnak. Isten közelé­ben vagy éppen mellette nem érzik jól igazán magukat. Kényelmetlennek tartják valójában az Istennel szembeni kötele­zettségeiket. Vajon hogy van ez a te esetedben, kedves Olvasó? Minden jámborságod mellett tudsz-e örvendezni az Isten szolgálatában? Vagy morcos, duzzogó, lázadó vagy Isten­nel szemben, mert mindig másokra tekin­tesz? Milyen szegényes nagyon sok úgynevezett keresztyén ember élete! Ott élnek a törvé­nyek, parancsok alatt jámboran, de nem vidáman, örömteljesen. Ezek sohasem is­merik fel, hogy ők is ugyanolyan elveszet­tek, mint minden bűnös, és szükségük van Isten feltétel nélküli kegyelmére. Te is betelsz majd szívedben Isten megbocsájtó örömével, ha bevallód bű­neidet, eltékozolt életedet és szívből megtérsz - mint a tékozló fiú, aki halott volt, de feltámadott, elveszett, de megta­láltatott. GONDOLATOK Ha fékezni tudod nyelved, kikerülsz sok veszedelmet. A rafinált éles elme sokszor a szív veszedelme. A szív szertelen vigalma sokszor bűnök sokadalma. A mélységes lelki béke bennünk Isten jelenléte. Aki sorsa ellen lázad, önmaga felett gyújt házat. Egy gondolat is, ha gonosz, a telkeden sebet okoz. Üdvünknek hit az alapja, s jóság az éltető napja. V.S. 89

Next

/
Thumbnails
Contents