Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 3. szám
ban, az egyes szirmok egymással szemben pontos távolságban. A közönséges fatetűt könnyen megsebezhetik ellenségei a szaruszerű külseje alatt. De amint észreveszi a veszélyt, valóságos gömbbé alakul és elgurul a veszedelem elől. Vannak más bogarak, amelyek nem tudnak golyóvá változni, de felveszik egy olyan keserű magnak a hasonlatosságát, amelyet nem szeretnek a madarak, és így biztonságot élveznek a támadókkal szemben. Ez csak egynéhány példa a száz és száz közül. Ezek annak a bizonyítására szolgálnak, hogy Isten a gondviselésnek, szívességnek, végtelen előrelátásnak az Istene, aki teremtményei között még a legalábbvalónak a gondját is felveszi. Ezt azonban nemcsak az állatvilágban tapasztaljuk, hanem a növények világában is. Ha például nem szedjük le a zöldborsót, hanem megvárjuk, hogy megérjen a hüvely, azt látjuk, hogy amint megérik a borsó, a hüvely magától szétnyílik és közben úgy csavarodik, hogy a borsószemeket messze kilöki magából, hogy az anyanövénytől távolabb verhessenek gyökeret, egy új növény élete számára megfelelő helyen. Ugyanezt láthatjuk a juharfánál. Két magot egy vékony hártya tart össze oly módon egyensúlyozva, hogy amikor leválik a fáról, olyan forgást végez, mint a repülőgép csavarja; így az anyafától több lépés távolságra esik le a földre, abból az érthető okból, hogy legyen hely, világosság és levegő a mag kikelésére és növekedésére. Ez még világosabban kitűnik a hársfa termésénél. Ennek finom arany bojtjai szintén egy csavaralakú hártyához tapadnak, s ez is messze repül a levegőben. 1872-ben egy expedíciót küldtek az óceánfenék kikutatására. Egy jó barátom is azok közé tartozott, akiknek mikroszkóppal meg kellett vizsgálniok a kikotort sár egy részét. Talált is egy csomó apró kagylót, amelyeket mikroszkóp alá helyezett, és megmutatta azokat néhány közelebbi ba-Dániel dicsérete Isten neve legyen áldott örökkön örökké, övé a bölcsesség és a hatalom. Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság. Magasztallak és dicsőítlek én téged, atyáim Istene. Kr.e. 6. századból rátjának. Szinte hihetetlen, hogy léteznek olyan pici, vázákhoz hasonló formációk, amelyek kisebbek a tű hegyénél, és mégis csodálatos a művészi alakjuk és szépségük. Hihetetlennek látszik az is, hogy Isten végtelen gondossággal formálta és díszítette ezeket, amelyek oly parányiak, hogy egy gyermekgyűszűbe megszámlálhatatlan millió férne belőlük. Az eddig elmondottak bizonyítják, hogy Isten a gondviselésnek, a rendnek és szépségnek Istene. Most pedig hadd lássunk néhány bizonyítékot a vegytanból és a természettanból arra vonatkozólag, hogy Isten mily csodálatosan gondoskodik az ember szükségleteiről és jólétéről. Mindnyájan tudjuk, hogy az emberi lét fenntartására oxigénre van szükség. Mégis, nem lenne jó csak tiszta oxigént belélegezni, mert rövid idő alatt elégnénk. A Mindenható Isten ezért légkörünket megritkította oly módon, hogy 80 százalék nitrogént kevert az oxigénhez, amely közömbös gáz, és nem árt a tüdőnek. Figyeljük meg most már, hogy ha a nitrogén és oxigén keveréke olyan gyúlékony lenne, mint a hidrogén, akkor egy elektromos szikra megsemmisítené e keveréket. 67
