Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám
Gondolatok a test - lélek - szellem témakörhöz Az ember hármas tudattal rendelkezik: isten-, világ- és öntudattal. Ennek megfelelően adott Isten az embernek »szerveket«, amelyek erre a hármas tudatra képessé teszik. »Es formálta az Úristen az embert a föld porából« (lMóz 2,7) - ez az ember testére vonatkozik, amely az anyagi világ alkotó elemeiből épül fel. Testünk által érintkezünk az érzékelhető külső (fizikai) világgal, általa fogjuk fel annak hatását és hatunk mi is rá. Testi érzékszerveinkkel ismerjük meg a világot. ». . . és élet leheletét lehelte orrába« (lMóz 2,7) - így írja le a Biblia, hogyan adott Isten szellemet az emberbe. Szellemünk által kapcsolódunk a szellemi világhoz és Isten szelleméhez (ezért Szent Szellem!), amelyből szellemünk származik; így lehet a Szent Szellem annak éltetője és irányítója. Szellemünk hármasságunkban a legmagasabb rendű, mondhatnánk így is: az isteni. »így lett az ember élőlénnyé (lélekké)« (lMóz 2,7). Amikor a szellem egyesült a testtel, akkor lett élő lélekké. A lélek tehát a szellem és a test közötti összekötő láncszem, egyesülési pont. Az ember a lélek által jut el az ön- vagy éntudathoz; mint központi erőnek az a feladata, hogy a szellem és a test megfelelő kapcsolatára ügyeljen: megtartsa a testet, mint a legalacsonyabb rendűt, a szellem iránti engedelmességben, önmaga pedig a magasabb rendű szellem útján részesül az isteni szellemben, amely őt tökéletessé akarja tenni. A szellem is csak a lélek által képes hatni a testre. így az ember hármasság az egységben. Belső, nem anyagi lénye tehát két jól megkülönböztethető részből áll: szellemből és lélekből. A szellem személyiségünknek az a része, amely - mint magasabb rendű tudat - az isteni, az érzékfölötti felé irányul, míg a lélek belső világunk alacsonyabb rendű része, a földi és teremtményi valóság felé irányul. A lélek eljut (a szellem segítségével) az éntudatig, a szellem viszont az istentudatig. - Az angyalok jellemzője a szellem; az alacsonyabb rendű lényeké, az állatoké a test. Mi emberek mind szellemmel, mind testtel rendelkezünk. Jellemző tulajdonságunk azonban sem nem a szellem, sem nem a test, hanem a lélek. A lélek által vagyunk akarattal rendelkező személyiségek. Hogy kapcsolatba juthassunk Teremtőnkkel, ezért kaptuk Istentől a szellemet. »De csak a szellem az a halandóban, a Mindenható leheleté, amely értelmessé teszi« (Jób 32,8) - fordítja helyesen az új katolikus fordítás. Pál apostol ITesz 5,23-ban így utal hármasságunkra: »Mind szellemi, mind lelki, mind testi valótok teljes épségben (feddhetetlenségben) őriztessék meg a mi Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére«. - »Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szent Szellem temploma, akit Istentől kaptatok, s ezért nem a magatokéi vagytok?! . . . dicsőítsétek tehát az Istent testetekben!« (lKor 6,12-20). Fontos megjegyeznünk, hogy jelen világkorszakunkban a Sátán és az Antikrisztus az ember lelkét akarják felhasználni kárhozatos aktivitásuk eszközéül. Napjainkban világszerte észlelhető, hogyan kavarja fel az ördög az ember lelkét, hogy felszabadítsa a benne szunnyadó erőket, és azt úgy tünteti fel, mintha szellemi erők volnának. Isten azonban sohasem a lélek erejével munkálkodik, mert az az Ő számára használhatatlan, hanem Szent Szelleme és a mi megújult (újjászületett) szellemünk által. A Sátán, a nagy Utánzó, a Krisztus megváltását lélekerővel akarja helyettesíteni, s így a hívőket is megtéveszteni. Isten gyermekeit csak az védi meg a tévelygéstől, ha ismerik a különbséget a szellem és a lélek (és azok kihatásai) között. 58
