Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám
Pusztulás tűz és kénköves eső által- Régészek feltárják Sodomát és Gomorát -Az, ami sokak számára csupán legendaszerű mese volt, előttünk fekszik most, mintegy hárommillió cserépdarabjával, 20000 sírjával, falaival és tornyaival. A bűnös Sodorna a Krisztus előtti 3. évezredből a Holt-tenger Lisan-félszigetétől 1 kmre keletre található, 555 m magasságban. W. F. Albright, M. G. Kyle és A. Maiion régészek már 1924-ben kora bronzkori településeket találtak. Amikor azután a 60- as években 5000 éves cserépleletekkel árasztották el a jeruzsálemi bazárt - melyeket beduinok kínáltak titokban eladásra -, W. Lapp kutató utánajárt a dolognak. Azonban ő nem sokkal ezután szerencsétlenül járt. Csak 1975-ben indult meg valójában azután az első vizsgálat: W. E. Rast a Valparaiso-Egyetem (Indiana) és R. Th. Schaub az Indiana-Egyetem (Pennsylvania) régészei hamarosan megállapították, hogy a legrégibb cseréptöredékek kora egészen Kr. e. 3100-ig nyúlik vissza. Iszapos salak méteres rétegeit kellett eltávolítani, ami azt bizonyítja, hogy a vidéket kénes tűz pusztította el (Kr. e. 2450-2350 körül). Még ma is igazolják a meglévő aszfalttavak és kénforrások a katasztrófát. A vizsgálatok eredményei szerint Sodorna (Bad edh-Dhra) és tőle 10 km-re délre lévő Gomora (Numeira) és a még délebbre fekvő három város, Safi (a Madaba-térkép Czoar-ja), Feifa és Khanazir (lMóz 14,2) egy rendkívül termékeny síkságon terültek el. Ezt a termékeny területsávot - melyet Lót választott magának - később a földrengés és szurok- és kéntüzes eső következményeképpen elárasztotta a Holttenger. Ma a sóstó déli csücskét képezi, melynek partján izráeli üzemek értékes műtrágyát termelnek ki. Csupán Sodorna városa - az öt város közül a legnagyobb - kb. 42 km2 kiterjedésű, falai 3,15 - 7 m vastagságúak. Impozáns őrtornyok, templom- és oltáralapok, valamint nagyszabású szőlőprések jólétről, élénk városi életről tanúskodnak. Mégis a legizgalmasabb a mammutméretű temető, amely már létezett, mielőtt Kr. e. 3100-ban megalapították volna a várost. Moáb és Edom nomádjainak halott-központja volt. Körülbelül 500000 halottat temettek ott el. A temetkezőhelyet háromféle módon alakították ki. Leggyakoribbak az ún. »nyeles-sírok«. Ezeknél középen 1 m átmérőjű »nyél« vezet 2 m mélységig függőlegesen a sziklába, és lent ebből vízszintes irányban, lóherealakban négy-négy sírkamra ágazik le. Minden kamrában feküdt - illetve részben még ma is fekszik 5 halott bronzfegyverével, aranyékszereivel, bálványszobrocskákkal és lezárt cserépedényekkel, melyekben néhol szőlómaradványok, árpaszemek és őszibarackmagok találhatók. Később nagyméretű sírokat építettek, földalatti, kúp alakú tereket 20CL300 halott számára, és ugyanígy a szokásos családi sziklasírokat is. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy az akkori sodoma-gomorai emberek kb. 192 cm magasak lehettek. A Bibliának tehát megint egyszer igaza volt (lMóz 19): Ábrahám unokaöccse, Lót a termékeny vidéket választotta magának lakóhelyül, és Ábrahám a száraz Beér- Sebába és Hebron-Mamréba vonult vissza, mígnem egy napon Sodorna és Gomora bűnei felkiáltottak az égbe. Amikor Isten még 10 igazat sem talált ebben az óriásvárosban, tűzzel és kénköves esővel pusztította el Sodomát és Gomorát (héberül Sodorna és Amora). A sűrű füstöt, mely a meggyulladt szénhidrogén égéséből származott, Hebronig lehetett látni. így lett Kánaán legtermékenyebb vidékéből a legkietlenebb és »leghalottibb« táj, amelyet ma a világ ismer. 45
