Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám
A JERUZSÁLEMI TEMPLOMTÉREN (4) Zsoltárének hangzik, ünnepi menet közeleg. Mindez a keleti falnál, háromszáz méternyire a templom ormától. Keresztény pátriárka vonul be az „arany kapun“ át. Vele ujjongó tömeg tódul a templomtérre. Ezek a keresztesek, akik elfoglalták a szent várost és most évről évre, virágvasárnapján, visszaidézik Jézus bevonulását. Megnyitották az „arany kaput“, amelyet az arabok befalaztak (810). Lélekben nagy körmeneteket látok bevonulni az „arany kapun“. Körülbelül ezen a helyen volt az „ékes kapu“ a keleti falon, amelyen át egykor Jézus bevonult. Talán éppen ezen a helyen. Mindenesetre ahhoz a helyhez egészen közel építették az „arany kaput“ a hetedik században. Ez ma is áll, tehát már 1200 éves. Borzalmas volt azonban a vérfürdő, melyet a keresztesek rendeztek a városban visszamaradt védtelen arab és zsidó lakosság közt, közvetlenül az 1099. július 15-én történt ünnepélyes bevonulásuk előtt. Férfiak, asszonyok és gyermekek ezreit mészárolták le kíméletlenül. A szikla-dóm tetejére nagy arany keresztet húznak fel. Magát a dómot keresztény templom gyanánt használják. A keresztesek legyőzése után ezt a keresztet Szaladin szultán parancsára eltávolítják. öt méter magas, aranyból készült félholddal cserélik ki, és ez a mohamedán félhold ragyog most előttem. A félhold a templomtéren, az ószövetségi oltár helyén! * És mégis, az iszlámot is eltölti közelgő hanyatlásának előérzete. Még egyszer megnézem az „arany kaput“. Be van zárva, a keresztesek kiűzése után újra vastagon befalazták. Mohamedán legenda szerint ugyanis egy eljövendő pénteken ezen a kapun át vonul majd be a keresztyén hódító. Azért falazták be, hogy ezt megakadályozzák. Ugyanakkor azonban az egész templomtér, a mecsettel együtt, az eljövendő végítélet előérzetében remeg. A jeruzsálemi templomtéren kell majd egyszer a végítéletnek eljönnie. Akkor majd a mekkai Kába, az iszlám legszentségesebb szentélye, a jeruzsálemi Mórija-sziklára kerül, és erről a szentséges szikláról hangzik el a végítéletet hirdető harsona. Az El-Aksza mecsetben, Salamon egykori palotája helyén, balra attól a helytől, amelyen most állok, két oszlopot láttam, amely különösképpen nagy szerepet játszik a mohamedán végítélet-legendában. Közvetlenül a szószék mellett állnak, amely 800 éves. Cédrusfából készült művészi faragással, ébenfával és gyöngyházzal van gazdagon kirakva, az 1168. évben készült. Szorosan egymás mellett állnak, és a mohamedán néphit szerint a végítélet során csak azok juthatnak a paradicsomba, akik át tudnak menni a két oszlop között. Kétségkívül Jézus tágas és szoros kapuról szóló tanításának mohamedán változata ez. Többször végigmentem a nagy, 1000 éve készült, művészien megmunkáltoszlopos árkádok alatt, amelyek a szikladómot a négy égtáj irányába tartva körülveszik. A mohamedán népszáj „mérlegeknek“ nevezi őket, mert az emberek lelke a végítélet napján Allah előtt megméretik, és a világ túrájának mérlegei ezekben az árkádokban függnek majd. Jaj azoknak, akik „megmérettek és híjával találtattak“. * A templomtér délkeleti csücskétől a keleti városfal belső oldala mellett észak felé mentem, egészen az „arany kapuig,“ Bethesda irányába. így elhaladtam a fölött a hely fölött is, ahol — ismét csak mohamedán legenda szerint — a végítéletkor egy egészen vékony fonál vagy vékony lószőr lesz kifeszítve az Olajfák hegyéig. Mert a végítéletet közösen, Allah, Mohamed és Krisztus nevében tartják majd. Akkor Mohamed 46 Erich Sauer
