Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 1. szám

nem závar, hogy te rosszhírű asszony vagy. Sírva kerestél engem - vállallak de menj el és mondd meg a tanítványaimnak, amit neked mondtam. így lesz Mária a feltáma­dott Úr első hírnöke - és ezzel a harmadik kert története is befejeződik. Jézus a ki­űzött bűnös embereket visszavitte az Atyához. Az első kert üzenete szomorú, a terhét hordozzuk. A második kertben figyelünk fel, hogy értünk jött Jézus, tusakodik ér­tünk az Atyával és kiissza a keserű poharat azért, hogy te meg én ne igyuk azt. Nem ijedt meg. Csak azt kérte az Atyától, hogyha van valami más megoldás, akkor múljék el tőle ez a keserű pohár, de mikor megértette, hogy nincs más út, nem této­vázott. Minden szenvedése, fájdalma azért volt, hogy ezek alól minket felmentsen. De be kell mennünk a harmadik kertbe is. Az istenség is hármas. A harmadik kert teszi tökéletessé az első kert történetét. Itt a harmadik kertben Ádámnak egy bűnös fia és Évának egy bűnös leánya üdvösséget nyert. Ezért mondta Jézus: »Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.« Ezt mondd meg a tanítványoknak! A gyakorlati kérdés az, hogy te meg én melyik kertnél tartunk? Mert valamelyik­nél tartunk. Egyiket sem ugorhatjuk át. Ha az elsőnél tartasz, akkor bűnödet, ba­jaidat hordozod - de nem reménytelen a helyzeted. Isten szeret téged. Isten úgy szerette a világot, az egész ádámi nemzet­séget, hogy egyszülött Fiát adta érette. Isten szeretete a második és harmadik kertben nyilvánul meg. A második és har­madik kertben Jézus megvívta a nagy har­cot és megszabadított az első kert minden átkától. Valaki kérdezheti: Mit kell hát nekem tenni? »Higgy az Úr Jézus Krisztus­ban, és üdvözölsz . . .« Legyen Jézus ben­ned és te Őbenne. Akié a Fiú, azé az élet! Az első nagy terhűnk a halál. Ettől félünk a legjobban. De Jézus azt mondta, hogy »aki hisz énbennem, ha meghal is él!« Nincsen olyan terhed, amit le ne tudna venni rólad. Ő elveszi minden bűnödet. Ezért mondta a második gonosztevőnek: Ma velem leszel a paradicsomban. A go­nosztevő meghalt, Jézus is, de a halálnak csak rövid ideig volt hatalma rajtuk. Az Úr segítsen mindenkit, hogy megértse a három kert beszédét és meglássa, hogy hol tart. Jártunk-e már a harmadik kert­ben? Ez a fő kérdés. Ismerjük-e a harma­dik kertet, beszéltünk-e ott Jézussal úgy, mint az a gonosztevő, vagy mint a magda­lai Mária, a bűnös asszony? Igen, vagy nem?! Ha tisztelettel beszéltünk Vele, ak­kor Ő válaszol. Vagy azt mondja: Ma ve­lem leszel a paradicsomban, vagy azt mondja, hogy: Az én Atyám a te Atyád és az én Istenem a te Istened! Itt már nem olvassuk, hogy Mária sírt. Ment és bizony­ságot tett a feltámadott Jézusról. Idejében gyűjtött kincsek »Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van« (Lk 19, 26). Kevesen vannak azzal tisztában, hogy az Úr Jézusnak fent idézett megállapítása mi­lyen vastörvényszerűséggel érvényesül bennünk és rajtunk, szellemi és lelki vo­natkozásban egyaránt. Most egy olyan pél­dával kezdem, aminek igaz voltáról bárki­nek tapasztalata lehet, akár családban, akár ismerősei körében, vagy mondjuk öregotthoni látogatások során. Én a követ­kező meggondolkoztató tapasztalatokra tehettem szert. A meglátogatott igen idős személyek kis része roppant kellemes és üdítő benyomást tesz rám. Derűs, mosolygós, jó beszélgető 13

Next

/
Thumbnails
Contents